Vaddisznóügy: lesz megoldás!

Halápi olvasónk szerkesztőségünkhöz eljuttatott levelében nemrég aggályait fejezte ki a vaddisznók kártétele miatt. Nagy Lajosné kukoricaföldje az utóbbi időszakban igencsak megkárosodott az arra kószáló vadak miatt, s több százezer forintot költött eddig földjének körülkerítésére.

A Napló érdeklődésére Forgács Barna, a Hajdú-Bihar Megyei Vadászkamara elnöke hangsúlyozta: most készül a kamara berkein belül az a kártalanítási protokoll, mely megakadályozhatja a vadállatok lakott területen történő károkozását, ugyanakkor a termőföldeken megállapodásra kell törekedni, a legtöbb konfliktust ugyanis a lakosság, a vadászok és a mezőgazdaságból élők között a mértékletesség hiánya okozza, ez ugyanis ellehetetleníti a sikeres együttműködést.

Számítani kell a vadakra

Látványosan csökken, bizonyos területekről már ki is pusztult az állomány – nyilatkozta a Naplónak a napokban Forgács Barna, a megyei vadászkamara első embere. Arra is felhívta a figyelmet, hogy miként változnak a vadak szokásai a lakott területeket illetően. Mint elmondta, ennek oka az afrikai sertéspestis, a betegség ugyanis megváltoztatja többek között az állatok szokásait is, melyek az utóbbi időben már egyébként is átalakulóban vannak.

A szakértő kifejtette: ezek az állatok napi rendszerességgel a városhoz közeli helyekre és a lakott területekre is bemennek, amiről részben a lakosság is tehet, ugyanis a kert végében összegyűjtött szemetet szívesen keresi meg és fogyasztja el a vaddisznó, ezzel az emberek gyakorlatilag oda is szoktatják ezeket az állatokat.

„Erre régebben is volt példa, és ahogy már többször hallhattunk róla, Berlinben és több nyugat-európai nagyvárosban elfoglalták már a parkokat, ez pedig nagy feszültséget hozott magával. Ami most Magyarországon van, az tehát nem példa nélküli”

– emlékeztetett Forgács Barna.

A másik fontos tényező, hogy meglehetősen bonyolult ellenük védekezni, mivel a lakott terület nem vadászterület, ezért nem lehet fegyvert használni. Nap mint nap van arra példa, hogy akár egy róka vagy más vadállat betéved a lakott területre, de ez nem a vadásztársaság felelőssége. A szakember szerint sem a polgármesteri hivatal, sem a gyepmesteri szolgálat nem vallja magát illetékesnek ebben az ügyben. Hangsúlyozta: már folyamatban van a kamara berkein belül egy erre vonatkozó kártalanítási protokoll, melynek megvalósításától az érintettek a végleges megoldást remélik.

„A jogszabályban meghatározottak szerint kell tűrnie a földtulajdonosnak a károkat, mely jelenleg körülbelül 10 százalék”

– fejtette ki a megyei elnök, majd hozzáfűzte: a vad része a természetnek, ezért aki gazdálkodásra adja a fejét, annak számolnia kell azzal, hogy ott többek között van vonuló és ott tartózkodó vad. – A vaddisznó is közéjük tartozik, ráadásul az egyik legdrasztikusabb károkozó. Együtt kell működnie a gazdának a vadásztársasággal vagy a vadászatra jogosult személlyel, kerítenie kell, vadriasztót és gyérítő lövést alkalmazni, vadászatot szervezni, és ha mégis felmerül a kár, akkor tisztességesen megegyezni. Nagyon fontos mindkét részről a mértéktartás, mivel ennek hiánya szokott feszültséget okozni – figyelmeztetett végezetül a szakember.

SZD

Nagy kiesés

A megyei vadászkamara elnöke a közelmúltban arról is nyilatkozott a Naplónak, hogy nagyon súlyos problémát okoznak a járványhelyzet miatti korlátozások a vadásztársaságoknak is. – Megyénkben nyolcvanhárom működik, éves árbevételük igen jelentős része a külföldi vadásztatásból, ezen belül az őzbakok április végi, május eleji vadászatából származik, ez most teljesen kiesett – mondta akkor.