A szőnyegbombázás áldozataira emlékezett a Bocskai-dandár

A Bocskai-dandár katonái és a meghívott vendégek közösen emlékeztek az 1944-ben történt eseményekre az évfordulón.

Debrecenben 1944. június 2-án, kilenc óra után néhány perccel megkezdődött a szövetséges légierő bombázása. A cívisváros polgárainak szinte idejük sem maradt arra, hogy elmeneküljenek. A bombázók célpontja a Nagy­állomás és környéke volt, körülbelül ezer bomba hullott ezekre a területekre, nem kímélve a civil lakosság életét. Több mint hatszázan meghaltak, több százan pedig megsérültek.

A Medgyessy sétánynál és a Nagyállomásnál található emlékműveknél az MH 5. Bocskai István Lövészdandár nevében Gacsal János ezredes, az alakulat parancsnokhelyettese rótta le kegyeletét.

Nagy Zoltán alezredes, az MH Hadkiegészítő és Központi Nyilvántartó Parancsnokság 2. Katonai Igazgatási Központ parancsnoka a Magyar Honvédség nevében az Ispotály templomnál helyezte el az emlékezés virágait – tájékoztatott Madura János őrmester, a dandár sajtószóvivője.

Eltűnt városrészek

1944. június 2. és szeptember 21. között Debrecent hat nagy bombatámadás érte. Az első alkalmával főleg a város déli felét, Nagyállomás-központtal. A bombázás a pályaudvart és a vagongyárat érte leginkább, s az Erzsébet utcai munkásnegyedet szinte a földdel tette egyenlővé. Elpusztult a Deák Ferenc és a Hunyadi utca köze, ahol most a Petőfi téri nagy park található. A Szent Anna és a Ferenc József út sarkáról minden épület eltűnt. A poros utcákon mentő-, tűzoltógépkocsik száguldoztak, lapátos, csákányos emberek siettek az áldozatok, rom alá került óvóhelyek kibontására. Az áldozatok első nagy csoportját június 5-én temették el.

HBN

Kapcsolódó cikkek:

A járműtelep áldozataira emlékezett a DKV

Az 1944-es pusztító légi csapás áldozataira emlékeztek Debrecenben