Rendeznék az osztatlan földbirtokok helyzetét

Sokan örökölnek napjainkban néhány tíz vagy pár száz négyzetméternyi termőföldet, gazdálkodni azon nem akarnak, ezért szeretnék eladni, azonban a földhivatalban ilyenkor gyakran az derül ki, hogy a „birtokot” úgynevezett osztatlan közös területként tartják nyilván. Ekkor a hivatalban térképen megmutatnak az örökösnek egy nagyobb tábla földet, amire azt mondják, hogy az ő területe ebbe esik. Azt viszont nem tudják meghatározni, hogy pontosan melyik karótól melyik karóig tart a telek, mert nincs kimérve.

Az osztatlan közösben rosszabb esetben rajtunk kívül ugyanabban a táblában még további 50, 100, 150 ember is tulajdonos, akik szintén nem tudják, pontosan hol is van a földjük.

A szabály szerint eladni csak úgy lehet az ilyen osztatlan közöst, ha előbb kiméretjük, majd minden gazdatárs hozzájárul az ügylethez, ami több tucatnyi ember esetében gyakorlatilag szinte lehetetlen. Ráadásul a kimérés díja sokszor a többszöröse lenne a szóban forgó föld (örökség) értékének.

Igazi róka fogta csuka

Hajdú-Biharban tavaly több mint 33 ezer hektár ilyen terület szerepelt a földhivatali nyilvántartásban, ami a megyében lévő összes földterület 7 százaléka.

Az ilyen „gazdák” egyre nehezebb helyzetbe kerülnek, mert mind több település vet ki adót az osztatlan közösben lévő szántóföldekre, így a meg nem művelt, jövedelmet nem hozó vagyon után még fizetni is kell.

– Előfordul, hogy osztatlan közösben 1 négyzetméternek 4 tulajdonosa van. Nem lehet ezt az állapotot tovább eltűrni, mert ez már a versenyképes gazdálkodást akadályozza – jelentette ki lapunknak ezzel kapcsolatban Jakab István, az országgyűlés alelnöke, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Országos Szövetsége (Magosz) elnöke. Úgy véli, hogy az osztatlan közös jogi intézményét meg kell szüntetni, mert miközben egyre kevesebb ember gazdálkodik, örökléssel a területek aprózódnak, újabb és újabb osztatlan közösök jönnek létre, miközben az ilyeneket is egyben kellene művelni. 2010 óta például 400 ezer ember jutott ilyen módon földhöz.

”Ez átláthatatlan, kezelhetetlen, mérhetetlen terhet ró az agrár-közigazgatásra, a nyilvántartásokra. Vagyis nagyon határozott jogi megoldást kell találnunk.”

Új törvénnyel vágnának rendet

A probléma rendezésére hivatott, jelenleg előkészítés alatt álló új törvényről azt mondta az országgyűlés alelnöke: céljuk, hogy az ilyen területek tulajdonosai valódi tulajdonhoz jussanak, de csak akkor, ha a telek nagysága eléri a „kezelhetőség” határát.

– Azon gazdáktól, akik már nem fellelhetők, hasznosításra, kényszerhasznosításra az állam át kell, hogy vegye az osztatlan területeket, és majd a Földügyi Központokon keresztül használatba kell azokat adni – magyarázta Jakab István. Hangsúlyozta, hogy a valóban gazdálkodni akarókat akarják földekhez juttatni.

Jakab István arról is beszélt, hogy a Magosz álláspontja szerint földet csak olyan gyereknek lenne szabad örökölni, aki élethivatásszerűen gazdálkodni szeretne. Ehhez olyan kedvezményes vagy kamatmentes hitelt kell adott esetben biztosítani, amivel ez a fiatal gazda ki tudja fizetni a testvéreit – tette hozzá.

OCS

A kulcs a kimérésben rejlik

Szólláth Tibor, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara hajdú-bihari szervezetének elnöke szerint az osztatlan közös tulajdonok másik nagy problémája, hogy folyamatosan „újratermelődnek”. Amikor egy gazda elhalálozik, a földje az örökösök között szétoszlik.

– Ezért egy olyan, konszenzuson alapuló új törvényt kellene létrehoznunk, amely megakadályozza a birtokok továbbaprózódását – jelentette ki. Úgy vélte, az is probléma lehet az osztatlanok kimérésekor, hogy egy így létrejövő kis nadrágszíjparcella, pár négyzetméter épp egy nagy tábla közepébe esik úgy, hogy oda nem vezet út. Ezért olyan birtoktesteket kellene kialakítani, amelyek még gazdaságosan művelhetők.