agrometeorológia

2019.11.21. 14:46

Augusztus végi hőmérséklet novemberben

A közelmúltban hullott csapadék nedvességét most hasznosítván ütemes fejlődésnek indultak őszi vetéseink.

Enyhe, de jobbára borongós napokkal folytatódott a november, a második héten is előfordult csapadék, de már kisebb mennyiségben.

Kontinensünk – s néhány napra hazánk is – két részre oszlott hőmérsékleti szempontból az elmúlt hét nap során: a nyugati térség átlagnál jóval hűvösebb időjárása árán a keleti vidékek tovább élvezhették az enyhe időt. Nálunk egy jól fejlett földközi-tengeri ciklon előoldalán kialakult tartós déli-délkeleti áramlásnak köszönhetően 12-14 fok körül alakult az időszak középhőmérséklete, ami 7-9 fokkal volt magasabb a november elején megszokottnál. E vaskos pozitív anomália mellé a hét legnagyobb részében 15-20 °C közötti, igen kellemes maximumok társultak. Akadt egy olyan nap is, amikor a napi átlaghőmérséklet 15, néhol 16 °C fölé emelkedett, ez inkább felel meg augusztus végének, mint november elejének. Összehasonlításul: az évnek ebben a szakában a napi csúcsérték is csupán 7-8 fok között áll be, a középérték pedig 4 fok körüli.

Mérséklődő vízhiány

Az enyhe nappalokat az időszakban rendre fagymentes éjszakák követték, az erre hajlamos körzeteket leszámítva még a talaj mentén sem fordult elő negatív hőmérséklet. A felettünk elhelyezkedő enyhe légtömeg mellett mindezt a sok felhőnek és a magas légnedvességnek köszönhettük. Csak időnként sütött ki a nap, s e kevés derengő napfényes óra a sokéves átlagnál 20-30 százalékkal alacsonyabb napfénytartamot eredményezett. A vegetáció szempontjából ez a kevés is jól jött, hiszen a közelmúltban hullott csapadék nedvességét most hasznosítván ütemes fejlődésnek indultak őszi vetéseink. A kedvező idő a repce és az őszi gabonák állományai számára a még hátra lévő talajmunkák végzését is támogatta, ezt azonban több napon zavarta kisebb eső, zápor.

Az időszak csapadékösszege területi átlagban 5 milliméter körül alakult, ami ugyan megfelel a 30 éves átlag alapján várható mennyiségnek, de egyenlőtlen területi eloszlása miatt ismét előfordult olyan körzet, ami szinte kimaradt a csapadékból. Ilyenre példa elsősorban a keleti országhatár mentén akadt, de szemben e tájak 0-2 milliméteres összegeivel, a legcsapadékosabb területeken 10 milliméter feletti szumma is összegyűlt. Lassan, de biztosan mérséklődik tehát talajaink vízhiánya: már akad olyan térség megyénken belül, ahol az 1 méter mély szelvényre számolva 100 milliméter alá csökkent a szabadföldi vízkapacitás eléréséig szükséges mennyiség.

Debreceni Egyetem, AKIT DTTI. Agrometeorológiai és Agroökológiai Monitoring Központ

Ezek is érdekelhetik