vízminőség

2019.10.03. 08:04

Több megyei településen is arzénos a víz

Az elmúlt években sokat tettek a szolgáltatók a tisztább ivóvízért.

Fotó: Kovács Péter

Megyénk vizei sem teljesen arzénmentesek. Sőt, Csökmő, Darvas, Egyek-Telekháza, Hajdúnánás, Hajdúnánás-Tedej, Komádi, Komádi-Dobaipuszta, Püspökladány, Sárrétudvari, Újléta és Zsáka településen a kitermelt nyersvíznek az átlagosnál is magasabb az arzéntartalma, azaz meghaladja az előírt határértéket – tájékoztata a Naplót a Tiszamenti Regionális Vízművek Zrt.

A Hajdú-Biharban ugyancsak szolgáltató Debreceni Vízmű Zrt. vezetője, Ányos József válaszából kiderül, a legnagyobb arzéntartalmú nyersvíz Bagamérban van literenként 30 mikrogramm mennyiségben, amely az EU-csatlakozás előtti nemzeti határérték megengedett maximális mértéke. Jelenleg 14 településen működik vízminőség-javító programban megvalósított arzénmentesítési technológia (Bagamér, Berekböszörmény, Bihartorda, Pocsaj-Esztár, Hosszúpályi, Körösszakál, Létavértes, Mikepércs, Nyíradony, Nyír­adony-Aradványpuszta, Nyírábrány, Nyírmártonfalva, Kokad, Vámospércs).

A nyersvíz nem azonos az ivóvízzel! A szolgáltatott ivóvíz jórészt felszín alatti, melyet a kitermelés után minden esetben megtisztítanak.

– Monostorpályiban és Hajdúbagoson folyamatban van a vízminőség-javító program elindítása, de ezeken a településeken is az általunk megvalósított, jelenlegi technológia vegyszeres kiegészítésével biztosítani tudjuk a határérték alatti arzéntartalmat. Fülöpön pedig a korábbi üzemeltető (megyei vízmű) által saját forrásból beépített technológia üzemel, és a vezetékes víz itt is határérték alatti, azaz 10 mikrogramm mennyiség alatti arzént tartalmaz. A vízműtelepekről kiadott víz átlagos arzéntartalma 6-7 mikrogramm – válaszolt a Napló kérdésére Ányos József, a Debreceni Vízmű Zrt. vezérigazgatója.

Napi több száz liter kellene

Hajdú-Bihar több településén is szolgáltat ivóvizet a Tiszamenti Regionális Vízmű Zrt. (TRV). A cég tájékoztatásából tudjuk: számos helységben az ott lévő vízművekben összetett és korszerű vízke­zelő technológiát építettek be az ivóvízminőség-javító beruházásban. Ez Újlétán 2015-ben fejeződött be. A falu öt másik településsel együtt, konzorciumban végezte a beruházást. Szimáné Tóth Erzsébet polgármester elmondta: a lakók korábban sem aggódtak a magasabb arzéntartalom miatt, talán nem is tudták, miért van szükség a vízműtelepek korszerűsítésére és vizük tisztítására. Az egyik helybeli lakos hozzátette, nekik inkább az arzénes víz utáni „új” víz volt furcsa, hiszen a régit megszokták, évtizedekig azt fogyasztották. Ezt a polgármester asszony is megerősítette, hozzátéve, idő kellett a helyieknek, hogy elfogadják a „megváltozott”, megtisztított vizet.

Nádudvar lakosai sem aggódtak és ma sem aggódnak a vizük miatt. – Eddig soha senkinek semmilyen problémája nem vetődött fel az arzén miatt. Nem foglalkozunk vele, hiszen évszázadok óta ezt a vízréteget használjuk, ezt a vizet isszuk – jegyezte meg dr. Sós Csaba aljegyző. – Annak idején, amikor kiderült, hogy vizünk arzéntartalma 12-14 mikrogramm/liter, a szakemberek elmagyarázták nekünk, a vízben található arzén miatt lehetetlen lenne arzénmérgezésben meghalnunk. Naponta ugyanis több száz litert kellene meginni ahhoz, hogy ez megtörténjen. Azóta már befejeződött az ivóvízminőség-javító program, így a küszöbérték alá csökkentették az arzént.

Dr. Somogyi Rozália háziorvos, üzemorvos szerint nem kell megijedni a víz természetes eredetű arzéntartalmától. Ahogy fogalmaz:

az arzén nagy dózisban méreg, de kis mértékben gyógyszer lehet.

– Több mint húsz esztendővel ezelőttig rendszeresen használtunk arzéntartalmú roboráló injekciót. Az arzén ugyanis – hangsúlyozom: kis mennyiségben! – meghozza az étvágyat! Ezt a szert már bevonták, de nem azért, mert méregnek kiáltották ki, hanem mert úgy gondolták, úgysem hat – jegyezte meg a doktornő. Hozzáfűzte: ő maga ma is hisz az arzén roboráló hatásában, de elismeri: nagyobb dózisban az arzén valóban súlyos megbetegedést okozhat.

Ami biztos: Magyarországon a szolgáltatott vezetékes ivóvíz az, amelyik maradéktalanul megfelel az európai uniós előírásoknak és jogszabályoknak.

KZS, JZS

Nyugat-európai mintához

Magyarország az EU-csatlakozási tárgyalásokon fogadta el, hogy 2009. december 25-re az ivóvíz arzéntartalmát 10 mikrogramm/literre csökkenti. A határértéket a nyugat-európai élelmiszer-fogyasztási szokások alapján állapították meg. Mivel ott igen sok tengeri halat fogyasztanak, a halak húsában található arzéntartalomhoz igazították a víz arzénhatárértékét is. A tengeri halakból becslések szerint napi 80 mikrogramm arzén származik. Mivel napi 100 mikrogramm bevitele még nem okoz problémát egy egészséges szervezetnek, így a két érték közötti 20 mikrogramm különbséget vették figyelembe. Napi 2 liter vízfogyasztást feltételezve ez épp 10 mikrogramm literenkénti határértéket ad. Az persze más kérdés, hogy a magyarok köztudottan kevés halat fogyasztanak, évente pusztán 3 kilót.

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a haon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában