Helyi közélet

2019.03.23. 16:22

Lengyel, magyar – két jó barát

Debrecen - Március 23-a minden évben a lengyel–magyar barátság napja. A két ország és nép közötti kapcsolat részleteiről dr. Pósán László történésszel, a Debreceni Egyetem habilitált docensével beszélgettünk.

Debrecen - Március 23-a minden évben a lengyel–magyar barátság napja. A két ország és nép közötti kapcsolat részleteiről dr. Pósán László történésszel, a Debreceni Egyetem habilitált docensével beszélgettünk.

A szakember elmondta: Magyarország és Lengyelország nagyjából egyidősek, csaknem ezer éves mindkét állam. A kapcsolatok korántsem voltak mindig felhőtlenek. Az Árpád-korban István király és vitéz Boleszláv idejében háborúk törtek ki. De akadtak olyan időszakok is amikor meg jó viszonyt ápoltunk. Például II. András fia, Kálmán úgy lett Halics hercege, hogy lengyel támogatást is kapott, a felesége pedig egy lengyel hercegnő volt. Árpád-házi királyaink lány gyermekei gyakran mentek férjhez lengyel hercegekhez.

Károly Róbert a lengyel Lokietek Ulászló lányát vette feleségül, ami politikai szövetséggel is együtt járt. Amikor Lokietek Ulászló háborúzott a német lovagrenddel 1329 és 1331 között, Károly Róbert komoly magyar haderőt vezényelt a lengyelek megsegítésére.

A Visegrádon 1335-ben tartott királytalálkozón, amelyen Károly Róbert magyar, Kázmér lengyel és János cseh király vett részt, egyebek mellett abban is megegyeztek, hogy amennyiben Kázmér törvényes fiú örökös nélkül hal meg, Károly Róbert fia, Lajos örökli a lengyel koronát. Ez be is következett, Lajos idejében létrejött a lengyel–magyar perszonálunió – emelte ki dr. Pósán László.

Három tenger mosta…

Közbevetettük, hogy hazánkban manapság ezt az időszakot úgy tarják számom, mint amikor három tenger mosta az ország partjait. – Ez így nem stimmel, mert a Balti-tengerhez abban az időben Lengyelországnak még nem volt kijárata. A mai Észak-Lengyelország helyén a Német Lovagrend állama működött. A Magyar Királyság pedig nem terjedt ki a Fekete-tengerig. Déli és délkeleti határaink mentén a magyar koronától függő országok működtek. Magyarország direktebb tengeri kapcsolattal az Adriára rendelkezett úgy, hogy a magyar királyok Horvátország és Dalmácia urai is voltak – jelentette ki.

Mivel Lajosnak nem volt fiú örököse, a magyar koronát Mária lánya, a lengyelt Hedvig lánya kapta. Csakhogy abban a korban nem volt magától értetődő, hogy nő legyen az uralkodó, így Lajosnak komoly engedményeket kellett tennie a lengyel nemességnek. Mária férje Luxemburgi Zsigmond, a Hedvigé Jagelló litván nagyfejedelem lett. Bár a két férfi sógor volt, mégis konfliktusok alakultak ki közöttük. Kisebb katonai összecsapások is bekövetkeztek.

Zsigmond a Német Lovagrenddel alakított ki szoros kapcsolatot, amelynek ellensége volt a lengyel–litván perszonálunió. A rossz viszony az 1412-ben bekövetkezett nagy kibékülésig tartott.

Ulászló uralkodása jó emlék

Habsburg Albert magyar király halála után a bárók egy része az ő fia, László (később Magyarországon V. László) mellett, míg a nemesség nagyobbik fele Ulászló lengyel király mellett foglalt állást. 1440-re ismét magyar-lengyel perszonálunió jött létre, csak most nem Magyarországról, hanem Lengyelországból adták a közös királyt, Ulászlót. Ő felvette a harcot a törökkel, és 1444-ben a várnai csatában életét vesztette. Néhány évig tartó magyarországi szereplése jó emléket hagyott.

– 1458-ban Mátyás lépett a trónra és 1466-ban megtámadta Csehországot – számolt be dr. Pósán László. Elmondta: Mátyással szemben 1471-ben komoly főúri összeesküvés szerveződött Vitéz János vezetésével. A lázadók a lengyel király kisebbik fiát, Kázmért hívták ellenkirálynak a magyar trónra. Ezt alátámasztandó nagyjából 10 ezer lengyel fegyveres vonult be a magyar Felvidékre.

Mátyás halála után Ulászló cseh király személyében ismét Jegelló került a magyar trónra. (Ő az a bizonyos „dobzse”, vagyis jól van László.) 1526-ot követően nincs sok politikai kapcsolat a lengyelekkel, de gazdaságiak annál inkább. A XV. századtól a magyarországi, főleg a hegyaljai borok fontos felvevő piaca volt Lengyelország. A magyar rézre szerte Európában komolyabb kereslet mutatkozott, mely döntő részben Lengyelországon keresztül jutott el a célállomásra.

Az erdélyi fejedelem Báthori István 1575-ben lengyel király is lett. Abban az időben rettegett Iván orosz cár megpróbált kijutni a Balti-tengerre, Báthori azonban megnyerte az emiatt indult háborút. A Baltikum nagy része így Lengyelországhoz került. Báthori Vilniusban egyetemet is alapított, amely a mai napig működik. Megerősítette az ottani katolikus hitet, a reformációval szemben. Így a magyar uralkodó a lengyel történelemben pozitív nyomot hagyott.

A XIX. század elején Magyarországon komoly szimpátia övezte a lengyeleket, akik több felkelés során próbáltak megszabadulni a külföldi elnyomóktól. – Akkoriban a lengyeleknél Napóleon lett a nagy hős, akinek katonai sikerei nyomán és bábáskodása mellett létrejött a Varsói Nagyhercegség – magyarázta a történész. Szavaiból kiderült, hogy mi magyarok a franciákkal szemben, a Habsburgok oldalán álltunk. A győri csatában azonban megfutamodott a magyar nemesség, akiknek akkoriban nem volt különösebb bajuk a Habsburgokkal, mert a napóleoni háborúk miatt az osztrák hadsereg minden magyar mezőgazdasági terményt megvett. Ebből jól éltek.

A Lengyelországban az oroszok ellen 1830-ban kitört és levert felkelésben tűnt fel az a katona, Bem József tüzértiszt, aki később a magyar történelemben is komoly szerepet játszott. 1848-ban a magyar szabadságharc idején sok lengyel állt be Kossuth-zászlaja alá és harcolnak a magyarok szabadságáért. Egészen magas rangokat szereztek. Dembinszky például a tavaszi hadjárat főparancsnoka lett, Bem pedig az erdélyi hadakat vezette. – Ettől kezdve nagyon rokonszenvessé váltak a lengyelek Magyarországon. A mai barátság kezdete ide nyúlik vissza – fejtette ki a docens.

A lengyelek ellen nem lehet

Miközben nekünk az első világháború vége nemzeti tragédia, Lengyelország 1918 novemberében ismét felkerült a térképre. 1920-ban, amikor a lengyelek a szovjet Vörös Hadsereggel küzdöttek, Magyarországról lőszert szállítottak Lengyelországba. – A lengyelek ezt úgy élték meg, hogy ha nincsenek akkor a magyarok, nem marad meg Lengyelország – világította meg dr. Pósán László.

Elhangzott, a két világháború között a lengyel vezető Piłsudski és Horthy hasonló értékrendet vallott.

A II. világháború elején amikor Hitler megtámadta Lengyelországot, a németek azt szerették volna, hogy német hadosztályok Magyarország felől is vonuljanak a lengyelek ellen. A németekkel szövetséges magyar vezetés azonban nemet mondott, úgy vélték, hogy a lengyelek ellen soha. Sőt több tízezer lengyel menekültet még be is fogadtak.

A közelmúlt kapcsolatai

A kommunizmus idején szintén számos hasonló esemény történt a két országban. Ilyen volt például a Poznańi munkásfelkelés és az 1956-os magyar forradalom. A 80-as években a lengyel Solidarnost mozgalom katalizátorként hatott a magyar ellenzéki erők szerveződésére. A két nép közötti rokonszenv azóta is létezik és erős – zárta gondolatait dr. Pósán László történész, a Debreceni Egyetem habilitált docense.

- Orosz Csaba -


[related-post post_id="4181216"]

[related-post post_id="4181114"]

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a haon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában