Vajon mire jogosult valójában a tulaj és a haszonélvező?

Debrecen - A tulajdonjog mellett a legismertebb jogosultság a haszonélvezeti jog, de számtalan téveszme terjed róla.

A jogintézmények kapcsán gyakran félrevezethető információkat kaphatunk, s ezek miatt meggondolatlan elhatározásra is juthat a döntéshozó. Éppen ezért nem célravezető laikusok szavára adni, hiszen megannyi tévhit terjed a köztudatban, s azokra nem szabad alapozni.

Számos kérdés merül fel a haszonélvezeti jog és a tulajdonjog viszonyáról. Természetesen az egyik legfontosabb, hogy vajon melyik élvez elsőbbséget, felülírhatja-e az egyik jog a másikat, valamint milyen konkrét jogosultságokkal és kötelezettségekkel járnak.

A fent említett kérdéskörökre ad választ és nyújthat segítséget dr. Moldoványi Gabriella jogász, aki nemcsak a jogkörökről ad bővebb információt, hanem a veszélyekre is felhívja a figyelmet.

– Amennyiben nincs egyetértés a tulajdonos és a haszonélvező között, abban az esetben a birtokos a tulajdonosi jogait rendkívül korlátozott mértékben gyakorolhatja. Valamint érdemes tudni, hogy a haszonélvezeti joggal terhelt ingatlant a hitel­intézetek általában nem fogadják el fedezetnek – hívta fel a figyelmet a szakértő.

Az ügyvéd már a kezdetekben felhívta a figyelmet, hogy a haszonélvezeti jog vagyoni értékű jog, amelyet nevezhetünk korlátolt dologi felhatalmazásnak is. – Terhelhet ingatlant és ingóságot is. Létrejöhet törvény erejénél fogva: például örökléskor a házastársat az örökhagyóval közösen lakott lakásra és annak berendezési tárgyaira holtig tartó haszonélvezeti jog illeti meg. Haszonélvezeti jog alapítható természetes személy javára, határozott vagy határozatlan időre, illetve jogi személy javára határozott időre, de maximum 50 évre. A szóban forgó jogintézmény létrehozható szerződéssel is – kezdte a bővebb tájékoztatást dr. Moldoványi Gabriella.

Szabályok szerint

A szakember elmondta, ha ingatlanra alapítunk haszonélvezeti jogot, abban az esetben földhivatali bejegyzés szükséges. A haszonélvezet tartalmazza a birtoklás, használat és hasznosítás jogát. – A tulajdonos megtartja a rendelkezési jogot, ami azt jelenti, hogy az ingatlant értékesítheti, illetve megterhelheti, de csak a szóban forgó jog fenntartása mellett. A jogintézmény fennállása alatt a tulajdonos tartózkodni köteles a tárgy birtoklásától, használatától, illetve hasznosításától. A haszonélvező a tárgy használata folyamán köteles a rendes gazdálkodás szabályai szerint eljárni – hangsúlyozta.

Kedvező feltételek

Mindezek mellett léteznek fontos alapszabályok, amelyeket ismerniük kell a tulajdonosoknak, hogy a jogaikat gyakorolni tudják. Számukra is vannak kedvező feltételek, amelyek talán megkönnyebbülést nyújthatnak. – A haszonélvező viseli a fenntartással kapcsolatos költségeket, a rendkívüli javítások és helyreállítások kivételével. Azonban a rendkívüli javításokat és helyreállításokat is elvégezheti saját költségén, viszont a haszonélvezeti jog megszűnésekor elszámolásra jogosult. Jogai gyakorlását átengedheti, viszont ellenérték fejében csak abban az esetben, ha a tulajdonos nem tart rá igényt. A haszonélvezeti jog értéke ingatlanok esetén az illetéktörvényben van meghatározva. Igaz, értékkel bír, de nem végrehajtható, sőt ingatlan végrehajtása esetén az épület bizonyos esetekben csak lakottan árverezhető, ha abban haszonélvező lakik. Nem hivatkozhatunk a haszon­élvezeti jogra az árveréskor – függetlenül attól, hogy az ingatlan-nyilvántartásba be van-e jegyezve –, ha annak jogosultja a végrehajtást kérő követelésének kielégítéséért felelős, vagy ha azt a jelzálogjog keletkezése után szerződéssel létesítették – tette hozzá végül.

- Nagy Emese -

Használat és hasznosítás

Az ügyvéd álláspontja szerint a haszonélvezeti jog szerződéssel történő alapítása körültekintő megfontolást igényel a tulajdonos részéről, mivel jelentős mértékben megvonja a tulajdonosi jogosultságokat, így a fentebb említett birtoklás, használat és hasznosítás jogát is. Amennyiben nincs egyetértés a tulajdonos és a haszonélvező között, abban az esetben a tulajdonos a tulajdonosi jogait rendkívül korlátozott mértékben gyakorolhatja. Megjegyezte, hogy nem túl nagy a kereslet a haszonélvezeti joggal terhelt (lakott) ingatlanokra. Valamint végül felhívta a figyelmet, hogy arról is érdemes tudni: a haszonélvezeti joggal terhelt ingatlant a hitelintézetek általában nem fogadják el fedezetnek.