Elintézték a nyugdíjukat: súlyos csalási ügy Hajdú-Biharban

Debrecen - A vádhatóság szerint egy osztályvezető áll a valótlan munkaviszonyok igazolása mögött.

Ismertették a vádat hétfőn a Debreceni Járásbíróságon azzal az egykori hivatali vezetővel és további 26 vádlottal szemben, akik a szabályokat megszegve jutottak hozzá öregségi nyugdíjhoz. A törvényszegésre a vád alapján azért volt szükség, mert az érintettek másként nem tudták igazolni az említett nyugdíjhoz kellő 40 évnyi jogosultsági időt. A Debreceni Járási és Nyomozó Ügyészség hivatalos személy által elkövetett közokirat hamisítás bűntette, nagyobb vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás, társadalombiztosítási juttatással visszaélés és más bűncselekmények miatt emelt vádat.

Két éven keresztül?

Az elsőrendű vádlott B. József, aki előbb a előbb a regionális nyugdíjbiztosítási igazgatóság ellenőrzési osztályát, majd a megyei kormányhivatal ellenőrzési osztályát vezette, s 2015 májusában vonták vissza a megbízólevelét. A férfi hatáskörébe tartozott többek között az, hogy a nyugellátás megállapításával kapcsolatos adatokat (biztosítási jogviszony időtartama, kereseti adatok). Az ügyeket az osztályvezető, vagy megbízottja szignálta a kormánytisztviselőkre, azonban a vádbeli eseteket B. József ténylegesen maga intézte az ellenőrök helyett. Akit a látszat kedvéért kijelölt, azok a gyakorlatban nem tudtak arról, hogy valótlan adatokkal állnak szemben, és aláírták a jegyzőkönyveket, feltétel nélkül eleget téve az osztályvezető utasításának. Az ügyészség szerint B. József a 26 vádlott számára jogszerűtlenül ismert el bizonyos adatokat. A vádlottaknak a nők korhatár alatti, életkortól független öregségi nyugdíj megállapításához, a kedvezményes öregségi nyugdíjhoz legalább 40 év jogosultsági idővel kellett volna rendelkezniük, de ezt nem tudták felmutatni. Ezért keresték fel 2013 májusa és 2015 májusa között a férfit – tartalmazza a vád –, és „rábírták, hogy jogszerűtlenül ismerjen el szolgálati időt, illetőleg kereseti adatokat”.

Hamis jegyzőkönyvek

B. József terhére róják, hogy néhányuknak több munkaviszonyt is leigazolt, néha csak pár hónapot, más esetekben azonban akár 3–7 év szolgálati időt is. A jegyzőkönyvekben általában segédmunkás, adminisztrátori vagy varrónői munkakört jelölt meg és munkáltatóként legtöbbször egy ruházati szövetkezetet, egy vendéglátóipari vállalatot, és egy állami gazdaságot írt be. A valótlan munkaviszonyok több évtizeden átíveltek, volt, akinek a 70-es évekre igazolta le a hiányzó időszakot, másoknak már javában a 2000 utáni évekre jegyezte be a szolgálati időt. A vád szerint a valótlan adatok felhasználásával az elsőrendű vádlott hamis tartalmú jegyzőkönyveket készített, melyeket mit sem sejtő beosztottai aláírtak, iktattak, majd megküldtek a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság Nyilvántartási Osztályának.

Az ellenőrzés során sem a bérnyilvántartó kartonokat, sem a munkaügyi nyilvántartásokat nem vették górcső alá. A hamis adatok aztán bekerültek a közhiteles nyilvántartásba, melyek alapján az érintettek számára jogosulatlanul megállapították, majd folyósították a nyugdíjakat, vagyoni hátrányt okozva ezzel a költségvetésnek.

Milliók munka nélkül

Arra is akadt példa, hogy az első körben leigazolt szolgálati jogviszony mégsem lett elegendő, és visszautasították a nyugdíjigényt. Ilyenkor B. József újabb munkaviszonyokat írt be, az illető ismét beadta kérelmét, amely másodjára már átment a Nyugdíjbiztosítási Igazgatóságon és megállapították a járandóságot. Néhány jegyzőkönyv fennakadt a Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság ellenőrzésén, azokat a nyugdíjigényeket el is utasították. Több vádlott azonban éveken át kapta a kedvezményes öregségi nyugdíjat. Van, akinek összességében másfél millió forintot, másoknak 3,5–4 és fél millió forintot fizettek ki nyugdíjellátásként. A vádlottak között több olyan nő van, aki csak 2023–2024-től lett volna jogosult az öregségi teljes nyugdíjra – áll a vádiratban.

HBN