Anyanyelv

Szülő. Szülés nélkül. Csak a grammatika zárja ki, a valóság nem. (Azokat nem is érdemes idecitálni, akik a verítékes órákat lezáró kitolás után sem válnak szülővé cseppet sem. Kevés ugyanis jellemzésükre az egymilliós szókészletű anyanyelvünk.) Horváth Borbála írása.

Visszatérve azokra a szülőkre, akiknek a gyereke egy másik testben, családnál fejlődött (ilyen-olyan irányba): abban az értelemben rájuk is igaz a szóelemzés eredménye, hogy világra kell hozni önmagukat örökbefogadó vagy nevelőszülőként. Kívülállóként nekem utóbbi tűnik nehezebbnek. „Hozzánk tartozol”, „rendszeresen találkozunk a vér szerinti szüleiddel” és „bármikor elvihetnek” ők vagy más örökbefogadók – ebben a triolában harmóniára, nyugalomra lelni csak mesterien komponált lelkülettel lehet. Hadd ábrándítsam ki gyorsan azokat, akik most szájszélrándítva forgatják magukban a gondolatot: ez a dolguk, fizetést kapnak érte. 29 400 forint alapdíjat és gyerekenként 20 ezer forintot kap a nevelőszülő tisztán a munkájáért a gyereksorsok.hu cikke szerint. Kizárólag ezért az összegért még kiscicák befogadójaként sem vállalnám a pillanat elviselését, hogy elviszik tőlem őket. A nevelőszülők nagyobb részében tehát jézusi erő munkálkodik: segít az elhagyotton, nem ítélkezik az elhagyó fölött, s tisztában van vele, hogy nem birtokolja a rábízottat, ajándék az együtt töltött idő. Ez utóbbi érvényes azokra a kicsikre is, akik saját testünkből valók…

- Horváth Borbála -

[related-post post_id="3577811"]