Helyi közélet

2017.01.20. 09:49

Hol van a tehén komfortzónája?

Hajdú-Bihar - Nagy hidegben kevesebbet eszik a jószág, és a takarmány hasznosítása is kevésbé hatékony, mint máskor.

Hajdú-Bihar - Nagy hidegben kevesebbet eszik a jószág, és a takarmány hasznosítása is kevésbé hatékony, mint máskor.

Ilyen szigorú, embert és állatot próbáló hideg tél nem volt Magyarországon az elmúlt tíz évben, és tovább folytatódik a rendkívüli hideg idő. A kevésbé felhős területeken nagyon erős éjszakai lehűlésre kell számítani, eleinte helyenként -20 fok alá csökken a hőmérséklet, másutt és később általában -9, -18 fok valószínű. A legmagasabb nappali hőmérséklet kezdetben -5, -10, később -2, -7 fok között várható. De, hogyan reagálnak erre a különböző haszonállataink?

A szokatlan hidegben kevesebbet eszik a jószág.

Szabó Miklós

Télen többet ad

Bodnár Lajos, a hajdúböszörményi Béke Agrárszövetkezet elnöke egy érdekességgel kezdte, amikor arról beszélt, hogy a szarvasmarha bizony jobban tejel télen, mint a nagy melegben nyáron.

– Ennek az az oka, hogy a szarvasmarha komfortzónája (egy amerikai kutatótól hallottam), tehát amikor a legjobban termel az állat, az olyan plusz 4 fok körül van. Nálunk az istállókban most ekörül van a hőmérséklet, ami meg is látszik a hozamokon. Azt lehet mondani, hogy egy kánikulai naphoz képest most akár 20 százalékkal is nőhet a jószágok tejhozama. Ez pedig kétezer tejelő tehénnél már sok ezer literes differenciát jelent – mondta.

Mivel a sertésnél náluk zárt tartás van, így télen a költségek növekedése leginkább a fűtésből adódik.

Ha a disznó komfort­zónáját sikerül optimális szinten tartani, akkor a súlygyarapodásukban nem mutatkozik számottevő eltérés a hidegebb napokban sem. A mély­almos technológiánál gyakorlatilag a trágya fűt a jószágok alá, de az ilyen istállót azért kívülről körbe szoktuk rakni szalmával, nehogy megfázzon a jószág” – engedett némi bepillantást a szakmai kulisszák mögé Bodnár Lajos.

A napos és az előnevelt pulykákra is bizony fűteni kell.

Kovács Lajos

Nem úgy eszik

Szabó Miklós, a Tranzit-Ker Zrt. vezérigazgatója elmondása szerint az éves szinten mintegy tízmillió kacsát és libát előállító cégcsoportnál is azt tapasztalják, hogy a hidegben kevesebbet eszik a jószág, és a takarmány hasznosítása is kevésbé hatékony, mint az év többi évszakában. A másik jelentős pluszköltséget náluk a fűtési kötelezettség okozza. – A napos állatoknál a szükséges hőmérséklet 32–34 fok, míg a felnőtt állományra az istállókban már nem kell fűteni. A cégcsoportunknál egyébként csak az energiaköltség több száz millió forintra rúg, ezért nagyon nem mindegy, hogy enyhe, vagy kemény a tél – árulta el.


Figyelni kell a szélsőséges időjárásban

A pulyka különösen kényes állat. A felnőtt egyedeknél nincs szükség fűtésre, nekik a saját testhőmérsékletük jelenti valójában a fűtést. Más a helyzet a napos és az előnevelt állatoknál, ezekre ugyanis szigorúan fűteni kell. Figyelni szükséges az istállóban a páralecsapódásra, az elfagyás megelőzésére, állandóan mennek az elszívók, ami ugye költség” – minderről Kovács Lajos, a nádudvari Nagisz Zrt. elnök-vezérigazgatója beszélt a Naplónak. Tőle tudjuk azt is, hogy a hidegebb időjárás a tenyészállatoknál a tojástermelésre hat negatívan. Ugyanakkor a hízóállatnak sem tesz jót a szélsőségesen hideg vagy meleg időjárás, hiszen ilyenkor jóval több energiát használ az állat arra, hogy a testhőmérsékletét az optimális szinten tartsa. Ebből pedig az következik, hogy a fajlagos takarmányfelhasználás is kimutathatóan nő ilyenkor.


Labdázó sertések

Nincs abban semmi túlzás, hiszen immár tudományosan is igazolt megfigyelés, hogy a sertés jobban hízik, a tehén pedig jobban tejel azokban a gazdaságokban, ahol (legyen bár kint plusz 30 vagy mínusz 20 fok) sikerül a jószágok komfortzónáját az optimálishoz közelíteni. Petneházi Attila írása.


Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a haon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában