Ma már „gyárkész” fiatalok kellenek

Debrecen - A szakképzés átalakítása megtörtént, dolgozni kell azon, hogy ennek a gazdaság hosszútávon is hasznát lássa.

A szakképzés volt a témája a Napló TOP 100 Klubjának a Hotel Divinusban csütörtök este megtartott összejövetelén, ahol Hajdú-Bihar gazdaságában meghatározó szerepet betöltő cégek vezetői közvetlenül kaptak információt Vörös-Gubicza Zsanettől, az iparkamara oktatási és képzési vezetőjétől, valamint Tirpák Zsolttól, a városi szakképzési centrum főigazgatójától.

Kötelező felvételi

– Megtörténtek a szakképzést érintő változások az elmúlt években. 2015-ben az ágazat átkerült a Nemzetgazdasági Minisztériumhoz, és ezzel a képzést még inkább a gazdaság szereplőinek igényeihez lehet igazítani. A szintén 2015-ös kamarai garanciavállalásnak az a célja, hogy mindenkinek 9. osztály végétől vállalati tanműhelyben kell töltenie a gyakorlati idejét. Csak abban az esetben maradhat bent az iskolai tanműhelyben a tanuló, ha a kamara nem talál külső képzőhelyet. A múlt évben pedig kialakult a szakközépiskolai és szakgimnáziumi rendszer – kezdte előadását Vörös-Gubicza Zsanett, aki nem titkolta, ez az átszervezés megzavarta a közvéleményt. Miközben a szakgimnáziumokkal a magyar oktatási rendszer egyik legerősebb iskolatípusa jött létre, ahol a diák OKJ-s szakmát, érettségit és plusz egy év tanulással technikusi végzettséget szerezhet, miközben a felsőoktatás felé is nyitott az út.

– Mindeközben komoly problémák is feszítik a képzést – folytatta Vörös-Gubicza Zsanett. – Az elmúlt négy évben 100 ezerrel csökkent a középfokú iskolákban tanulók száma, a demográfiai csökkenés mellett kevesen választják a szakképzést, minekután lényegében „félgőzzel” mennek a szakképzők, nagy a lemorzsolódás, továbbá a 15 éveseknél a megszerzett tudás munkahelyi alkalmazását vizsgáló PISA-felmérés eredményei is romlottak. Mindeközben tudjuk, hogy a mai gyermekek nem gyengébb képességűek a korábbi generációknál.

A jelenlegi helyzetből a szemléletváltás jelenti a kiutat – jelentette ki az igazgatóasszony. Az oktatás körül­ményeiben, eszközeiben, módszertanában, környezetében vonzó feltételeket kell teremteni a szakképzésnek. Figyelembe kell venni – és ezzel a felnőttképzésre is utalt Vörös-Gubicza Zsanett – az oktatásban résztvevő generációk életkori sajátosságait, igényeit.

– A középfokú intézményekben ki kell szűrni a párhuzamos képzéseket, az igényekhez kell igazítani az oktatási rendszert, a gimnáziumokban ki kellene alakítani a kötelező felvételi rendszert, növelni a kollégiumi férőhelyek számát, a tananyag digitalizálásáról és az oktatói továbbképzésről sem szabad megfeledkeznünk – beszélt a jövő teendőiről az igazgatóasszony.

Szapulják, de nem ismerik

Tirpák Zsolt kijelentette: vonzóvá kell tenni a szakképző iskolákat. Ezeket folyamatosan népszerűsíteni kell, a szakképzési munkát színvonalasabbá tenni. Miközben égetően szükség van a jól képzett szakemberekre, mert elindult egy fejlődés, növekszik a gazdaság. Ha nem lesz képzett és jól motivált, érdekeit képviselni tudó szakember, akkor itt baj lesz – tette hozzá.

– A kormány elfogadta a szakképzés megújítását szolgáló stratégiát, ezt alapul véve nekünk városi szinten kell megfelelni az igényeknek – folytatta a Debreceni Szakképzési Centrum főigazgatója. – Mit képezzünk és hány főt, azt itt, a debreceni önkormányzattal egyeztetve, a város gazdasági fejlődését szem előtt tartva közösen alakítjuk ki. Ugyanakkor a fejlődő gazdaságban egy paradigmaváltás zajlik; a tudás gyorsan elévül, valamint sokirányú elvárásnak kell megfelelni egy szakembernek. A cégekkel szoros együttműködést kell kialakítani, és ez segíti a diákjaink elhelyezkedését is. Mindennek sikeréért a jelenlegi szakképzésnek szervezeti, tartalmi és szemléletbeli változáson kell átmennie, úgy, hogy közben megvannak a nehézségek és veszélyek is. Például a szakgimnáziumot olyanok szapulják, akik nem látják az oktatási forma lényegét, továbbá nagy a lemorzsolódás. És azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a szakképzésbe jelentkezettek matematikatudása döbbenetesen gyenge, anyanyelvi szintje és szövegértési képessége nagyon alacsony. A pedagógusok szakmai képzése a fejlesztés kulcskérdése, javítani kell a vezetők menedzseri szemléletét. Ahhoz, hogy „gyárkész” szakemberek hagyják el az iskolát a 13. évfolyam végén, meg kell újítani a lassan múzeummá silányuló iskolai tanműhelyeket. Mindeközben reszocializációs tevékenységet is végzünk a munkanélküliek képzésében – motiválatlan emberekkel, azok gyermekeivel találkozunk az iskolapadban.

- Kovács Zsolt -