Értékeket szorít háttérbe a pénz

Debrecen - Mennyire lehet boldog a ma embere a fogyasztói társadalomban? A Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrumában tartott előadásában többek között erre a kérdésre is kereste a választ Tim Kasser, a magyar felmenőkkel rendelkező világszerte ismert amerikai pszichológus.

A szakember fókuszcsoportok bevonásával alapos kutatások során azt vizsgálta, hogy a nagyvállalati kapitalizmus milyen hatással van az emberekre, azok személyiségére. Azt találta, hogy az ilyen társadalmakban a pénz a meghatározó, ahhoz kötik a hatalmat és az elismertséget. Kasser előadásából kitűnik, a kapitalista társadalom azt kívánja meg az emberektől, hogy olyan értékekben higgyenek, mint a pénz, a hatalom, a státusz és a siker. Ezzel párhuzamosan pedig olyan fontos fogalmak szorulnak a háttérbe, mint az egyenlőség, a segítségnyújtás, embertársaink és a természeti környezetünk védelme.

Mivel ezekben a rendszerekben hierarchikus piramisrendszer van, a tömegek nagy része nem elégedett, ebből kifolyólag nem is boldog. Vagyis minél szabályozottabb egy társadalom, annál több az elégedetlen, magát alulértékelő személy. Kutatásokból az is kiderült, hogy ahol nem a materialitás kerül előtérbe, ott boldogabbak az emberek. Az egyenlőség és a harmónia megteremtése a kulcs a boldogsághoz, ezt egy többéves kutatással is bizonyították.

Tim Kasser meggyőződéssel vallja, hogy a reklámok jelentik az egyik legnagyobb veszélyt gyermekeink fejlődésére. Több lépcsős kutatásainak eredményei világosan kimutatták minél több hirdetést néz egy fiatal, annál materialistább lesz a gondolkodása, hiszen azt látja, hogy rengeteg mindent meg lehet venni, csak kellő mennyiségű pénz kell hozzá.

Reklámokat blokkolni

Ha kiskorától ezt tapasztalja, akkor a gondolkodása is abban az irányban fog fejlődni, hogy a boldogsághoz nem vezet más út, csak a gazdagság és a hatalom. A későbbiekben a torzult gondolkodása miatt szélsőséges esetben akár törvénytelen eszközökhöz is folyamodhat a „boldogság” megvalósításához.

Mit lehet ez ellen tenni? A szakember szerint a legjobb lenne a reklámok blokkolása a fiatalok elől, például úgy, ahogy Brazíliában, ahol két éve visszaélésnek minősülnek a nekik szóló hirdetések. Másik megoldás lehetne, hogy az egyházak karöltve a civil szervezetekkel nyomást gyakorolhatnának a mindenkori kormányzatra.

HBN