Messze Európa legjobbjaitól

Debrecen - Köstner Vilmos szerint hosszú évek kemény munkája szükséges, hogy újra az élvonalhoz tartozzunk.

Norvégia győzelmével zárult a női kézilabda Európa-bajnokság, a göteborgi fináléban Nora Mörkék 30–29-re legyőzték Hollandiát. A magyar csapat túljutott a csoportjából, majd a középdöntős meccsek után a 12. helyen zárt. A kontinenstornáról, illetve a mieink szerepléséről Köstner Vilmost, a DVSC szakmai igazgatóját kérdezte a Napló.

Várható volt

– Híven tükrözte az erőviszonyokat a svédországi Európa-bajnokság, azok végeztek az élbolyban, akik az elmúlt években is ott voltak, mindössze az oroszok csúsztak vissza látványosan, igaz náluk igen erőteljes fiatalítás volt. Norvégia és Hollandia mgőrizte vezető pozícióját, míg a franciák látványos fejlődésen mentek keresztül a kapitányváltásuk óta. Azt kell, hogy mondjam, a finálé összetétele, azaz hogy a norvégok és a hollandok küzdöttek az aranyéremért egyáltalán nem okozott meglepetést – összegzett Köstner Vilmos, aki tavaly edzőként tagja volt a női nemzeti csapat szakmai stábjának.

Gyorsan, dinamikusan

A debreceni szakember a kontinenstorna tanulságait is górcső alá vette. – Összességében kijelenthető, színvonalas Európa-bajnokságon vagyunk túl. Ez a megmérettetés dinamikában és sebességben további előrelépést hozott, a norvégok és a hollandok is a játéksebességük gyorsaságával emelkedtek ki a mezőnyből. Ehhez természetesen remek erőnlétre volt szükségük. Az is megfigyelhető volt, hogy a védőmunkák tovább javultak, ezen a területen az előbb említett két csapat mellett a franciák jártak az élen. Ezek a gárdák nagy hangsúlyt fektettek az agresszivitásra, illetve a labdaszerzése. Érdekes volt látni, hogy a holland kapusnak, Tess Westernek mennyire fontos volt a szerepe a támadójátékban, lényegében a hetedik mezőnyjátékos volt. Úgy érzem, ez a jövő kézilabdája.

Hiányoznak a tehetségek

A magyar válogatott szereplésére is kitért Köstner Vilmos. – A 12. helyen végeztünk, s úgy érzem, a 8-12. pozíció valamelyike a reális helyezés a számunkra. Ha teljes csapattal szerepelhettünk volna, akkor sem lennénk sokkal előrébb. Látni kell, az ellenfeleknél sok olyan fiatal kézilabdázó került előtérbe, akik meghatározó játékosai lettek a csapatuknak. Sajnos nálunk az elmúlt tíz évben sem kézilabdázót, sem edzőt nem tudtunk kinevelni, aki nemzetközi viszonylatban is megállná a helyét. Reálisan nézve a helyzetet kijelenthető, ami nagyjából egy évtizede folyamatosan romlott, azt nem lehet egyik napról a másikra felépíteni. Nem kevés a lemaradásunk a legjobbaktól, hosszú évek kemény munkájára lesz szükség, hogy újra az élbolyhoz tartozzunk. Persze ez nem azt jelenti, hogy egy-egy világversenyen ne jöhessen ki a lépés, de hogy tartósan ott legyünk a legjobbak között, ahhoz több idő kell. A norvégok és a hollandok sikerességénél kiemeltem a kiváló erőnlétet, nos mi még most sem rendelkezünk olyan fizikai felkészültséggel, mint a legjobbak. Ebben is fejlődnünk kell – fogalmazott a szaktekintély.

HBN-Boros Norbert