Kósa: "Meg sem hökkenünk, ha Che Guevara kacsint ránk valamelyik fiatal pólójáról a 2-es villamoson"

Debrecen - A Fidesz frakcióvezetője szerint a Népszabadság az egykori náci napilaphoz hasonlított.

– Nehezen szabadul a nemzet akkor, ha sokkal többet élt diktatúrák, idegen elnyomás alatt, mint szabadságban. Nehezen szabadul, mert keresi önmagát, keresi azokat a sarokpontokat, amelyekhez képest szeretné megfogalmazni, újrafogalmazni önmagát – jelentette ki Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője gróf Tisza István szobrának az egyetem főépülete előtti újra felavatásakor mondott beszédének elején.

A kormánypárti politikus úgy fogalmazott, hogy a magyar nemzet a mohácsi vésztől kezdve csak rövid időszakokra volt a maga ura, idegen hatalmak elnyomását, diktatúrák tombolását szenvedte. Ennek során valamilyen idegen identitást erőltettek ránk, olyan történeteket találtak ki, amik sosem voltak, olyan hősökről beszéltek, tanítottak, akik nem léteztek. Sajnos, ennek hatása ma is érezhető – vélte.

Állampárti napilapok

Mint minden totális véres diktatúrát, mélyen elítéljük a náci és a kommunista rendszert is – tette hozzá Kósa Lajos. Aztán így folytatta: a Völkischer Beobachter, a náci párt propaganda napilapja egykor minden nap uszítva, fröcsögve képviselte a náci párt ideológiáját, politikáját, rémtetteit. – Magyarországon az 1956-os forradalom vérbefojtásából szökkent szárba az MSZMP és annak központi bizottsági napilapja, a Népszabadság. A Népszabadság épp olyan állampárti napilap volt – képviselve a kommunista ideológiát, a pártot, annak minden tettét –, mint a Völkischer Beobachter – állította Kósa Lajos. Úgy vélte, hogy a szimbólumokat végre a saját helyükön kellene kezelni. – Meg sem hökkenünk, hogy ha a nemzetközi kommunizmus – egyébként véres, a szadizmusba torkolló idolja – Che Guevara „kacsint ránk” valamelyik fiatal pólójáról a 2-es villamoson – fogalmazott a Fidesz frakcióvezetője.

Nemzeti panteon

Kósa Lajos szerint olyan komoly dolgok hiányoznak a mai Magyarországról, mint az Árpád-házi és más királyaink síremléke, a nemzet nagy magyar és nem magyar származású hőseinek panteonja. Ezzel szemben a temetőkben munkásmozgalmi panteonok mai napig léteznek. Úgy vélte, hogy – kegyeletet nem sértve – ezen változtatni kellene.

HBN–OCs

Méltó helyen az alapító

Debrecen - Az egyetem főépülete előtt állították fel újra gróf Tisza István szobrát.

Száz éve állították fel, később a hallgatók döntötték le - A debreceni Tisza-szobor kalandos története

Debrecen - Új helyen, az egykor nevét viselő Debreceni Egyetem Főépülete előtt leplezik le október 31-én – a Hallgatói Önkormányzat kezdeményezésére – gróf Tisza István, a tragikus sorsú miniszterelnök szobrát.

Sokáig csak cigizni mentek a Tisza-szoborhoz - ez változik most meg

Debrecen - Szombaton új helyen, a Debreceni Egyetem Főépülete előtt állítják fel gróf Tisza István, néhai miniszterelnökünk szobrát. A talpazattal együtt közel 4 méter magas alkotás emléket állít annak, hogy a parlament 1912-ben megalapította a Debreceni Egyetemet.

Már új helyén a Tisza-szobor

Debrecen – Szombaton napközben új helyére, a Debreceni Egyetem főépületéhez került Tisza István néhai miniszterelnök szobra, amelyet korábban a Nagyerdei körúton, a Klinika-főbejárat közelében láthattak. Az egyetem alapításában nagy szerepet játszó politikus felújított szobrát október 31-én leplezik le 12.30-tól.

Az egyetemalapítóról szólt a nap

Debrecen - Az egyetem egykori névadójának tiszteletére emelt szobor avatása előtt szimpóziumot tartottak Tisza István és a Debreceni Egyetem címmel az Aulában.