A gyümölcsfákat féltik a hernyóktól

Debrecen-Kismacs - Csapatokban járják Kismacs főként a 33-as főúthoz közeli kertjeit az amerikai szövőlepke hernyói – értesült a Hajdú-bihari Napló. A kártevő komoly károkat okoz a gyümölcsösökben, az elmúlt hetekben több fát tarra rágtak. A helyszínen járva egyértelmű, nem elszigetelt problémáról van szó: a főút és a házak közötti zöld területen is tömegesen pusztítják a lombosokat. A faj okozta károkról a megyei kormányhivatal is tud. Azt írták, Kismacs mellett Bodaszőlő és Balmazújváros környékén tapasztaltak kártételt.

A leandert nem szereti, a gyümölcsfák között viszont nem válogat az amerikai szövőlepke hernyója, amely annyira elszaporodott Kismacson, hogy a településrészen egész fákról tűnik el a lombozat néhány nap alatt. A pusztításuk mellett már-már eltörpül, hogy a látványuk sem éppen étvágygerjesztő: sok helyen kerti bútorokon, a házak falán másznak. Ahol megjelentek, a lakók nem győzik összetaposni azokat.

Pap Zoltán családjával tíz napra utazott el a hónap elején. Mire hazamentek, a kertjükben álló mogyorófát teljesen kopaszra rágták a négy-öt centiméter hosszúságú, szőrös hernyók. – Nyár közepén jelent meg tömegesen, előtte nem tapasztaltuk. Az eper-, a meggy-, a dió- és a szilvafát kezdték legelni, de az orgonafából is alig van már valami. A mogyorófa még rosszabbul járt: egy körömfelületnyi zöld folt sem maradt rajta – mutatja, miközben a kertfar felé igyekszünk, a szomszédban ugyanis egy egész bodzabokor tűnt el.

Napról napra kevesebb levél

Azt mondja, nyolc éve költöztek ki a városból Kismacsra. A házat azóta felújították. Az udvar első részén díszbokrok sorakoznak, a felesége egymás után sorolta a fajokat, mikor ott jártunk. Hátul pedig gyümölcsöst alakítottak ki. – Fájdalmas nézni, hogy napról napra mind több ágról tűnnek el levelek. Nem azért dolgoztunk, hogy néhány hét alatt mindent lerágjanak a hernyók. Attól tartunk, hogy a dísznövények felé haladnak majd – mondja az ágakat egymás után lehúzva, mintha nem hinnénk a szemünknek. Pedig hiszünk, egy-egy hernyó ugyanis olyan gyorsan „darál”, hogy kollégám rögtön videózni kezd.

Papék kertjéből körülnézve a szomszédos telkeken is feltűnő a sűrű, selymes háló. Amikor a néhány házzal odébb lakó Nagy Istvánnéhoz becsengetünk, s kiderül, miért jöttük, magától kezd beszélni a lényekről. A nyugdíjas asszonynál a cseresznyefát kezdték meg, de mivel láthatóan dolga van, nem tartóztatjuk sokáig. De megjegyzi, a buszhoz siet, hogy valami permetszert vegyen a hernyók ellen, annyira elege van belőlük.

Lárvák „szövik”

– A sűrű háló az amerikai szövőlepkék hernyófészke, amit a levelekkel és zöld részekkel táplálkozó lárvák alakítanak ki – magyarázza immár dr. Nagy Antal, a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Karának oktatója. Amint kifejlődnek, a lárvák szétterjednek a lombon. Védekezni leginkább a fiatal hernyók ellen lehet, a hálós ág levágásával és elégetésével, illetve vegyszerrel.

Így tett Pap Zoltán is. Kertjükben még jól látszik a folt, ahol az ágakat égették. Szerinte eredményt akkor lehetne elérni, ha Kismacson mindenki irtani kezdené. Félő azonban, hogy ez sem oldaná meg a problémákat, mivel a 33-as út melletti zöld sávban több fát pusztít a hernyósereg.

Kissé távolabb, a vasút túloldalán, sőt az egykori TSZ-hez vezető gazdasági út mentén nemcsak hernyós, hanem általuk tarra rágott fákat is találni. Pap Zoltán ezért arra is kíváncsi, közterületen vajon miért nem irtják a károkozót, mivel tudomása szerint ezt törvény írja elő.

Törvény írja elő

Felvetése nyomán a kormányhivatal közölte: az amerikai szövőlepke elleni védekezésre a jogszabály nem tér ki, de 2008. évi XLVI. törvény előírja, hogy a termelő, illetve földhasználó köteles védekezni a károsítók ellen, amelyek a szomszédos gazdák, növényvédelmi, növénytermesztési biztonságát veszélyeztetik. Ennek alapján a telkek gazdáinak, függetlenül attól, hogy az magán-, vagy köztulajdonban van, kötelessége az irtás. Ha valaki a kötelességét elmulasztja, és ezzel veszélyezteti a szomszédos földek termelési biztonságát, azt a megyei kormányhivatal kötelezheti a védekezésre. Ha valaki még ekkor sem tesz eleget kötelességének, belterületen a jegyző, külterületen pedig a megyei kormányhivatal rendelheti el a közérdekű védekezést. Mint megtudtuk, idén az amerikai szövőlepke ellen nem kellett kötelező védekezést elrendelni a megyében.

- Szabó Zsolt László -

A második nemzedék pusztítóbb

Az amerikai szövőlepkét a 40-es években az amerikai kontinensről hurcolták Magyarországra, a Csepel-szigetről kezdett el terjedni. Két nemzedéke van: az első tavasz végén, míg a második nyár derekán rajzik, ez szaporodott el idén különösen, miután az időjárási körülmények kedveznek neki – mondta dr. Nagy Antal, a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Karának oktatója. – Természetes ellenségei leginkább a petéiket és a lárvákat pusztítják. Az, hogy az idei felszaporodás milyen hatással lesz a jövő évi helyzetre, nagyban függ a telelés sikerétől, hisz a talajban fekvő bábokat a ragadozók és kórokozók mellett a téli időjárás is megtizedelheti – fogalmazott, hozzátéve, hogy bár kártétele helyenként látványos méreteket ölt, nem olyan jelentős, mint a gyapjas lepkéké, amelynek hernyói erdőrészletek lerágására is képesek.

Azonnali intézkedést ígér a város​

A 33-as út és lakótelep közötti terület az önkormányzat tulajdonában van. A hivatal érdeklődésünkre közölte: a polgármesteri hivatalhoz nem érkezett bejelentés amerikai szövőlepke megjelenésével kapcsolatban, így eddig nem is történt beavatkozás. Leszögezték viszont, hogy a hivatal munkatársai a területet azonnal megnézik, és haladéktalanul intézkednek.