Földet vegyenek!

Ángyán professzor még javában dolgozott az állami földek bérbeadásának visszásságait feltáró jelentése hatodik fejezetén, amikor újabb fordulatot vett a magyarországi termőföldek krónikája. Petneházi Attila írása.

Noha azt az egykori államtitkár se tudja, hogy a nagypolitika térfelén játszóknak mi miatt lett hirtelen ilyen sürgős, hogy tartós bérlet helyett az állami földterületeket tulajdonba adják, a történtek nem lepték meg. Szerinte valószínűtlen, hogy a dízelautóbotrány vagy a menekültválság által a költségvetésen ütött lyukat igyekeznek ilyen módon befoltozni. Sokkal életszerűbbnek tűnik az a megfontolás, hogy ha a külföldiek egyszer mégis vásárlói pozícióba kerülnének a magyarországi termőföldpiacon, még véletlenül se legyen mire elkölteni a fölös euróikat.

Kormánykörökben nem győzik hangsúlyozni, hogy a küldetés nemes: a föld azé (a lehetőleg családi gazdálkodóé) legyen, aki megműveli. A kalapács alá kerülő 52 ezer földrészletből 41 ezer valószínűleg erre a sorsra is jut; csakhogy ezek legfeljebb néhány hektáros földdarabok, amelyek elzárt szigetként aligha alkalmasak jövedelmező gazdálkodásra. De legalább a pénztelen „kisemberek” számára is megfizethetőek, kvázi a politikai cél kipipálható általuk. Sokkal izgalmasabb annak a 11 ezer földrészletnek a sorsa, ahol több tíz vagy esetenként több száz hektár egy darabban történő megszerzése bizony akár százmilliós invesztíciót kíván. Magyarán, már most borítékolható, hogy a licitek során sokakhoz kerül egy kevéske föld, kevesekhez viszont sok.

- Petneházi Attila -

Állami földet aranyáron?

Hajdú-Bihar – Az érdeklődés jelentős, de a megyénkbeli gazdák egyelőre nem terítik ki a kártyáikat.