Állami földet aranyáron?

Állami földet aranyáron?
© Illusztráció: Getty Images
Hajdú-Bihar – Az érdeklődés jelentős, de a megyénkbeli gazdák egyelőre nem terítik ki a kártyáikat.

„Egy nagy … ez az egész licitálósdi. A városunk körül lévő, és hamarosan kalapács alá kerülő állami földek javarészt egy debreceni nagy agrárvállalkozónak vannak odaadva 25-30 évre szóló haszonbérleti szerződéssel. Akkor miről beszélünk?!” – fakadt ki indulatosan Polgár József komádi mezőgazdasági vállalkozó, amikor a hamarosan induló földárverésekről kérdeztük.

Bár jogosult lenne

Ő éppenséggel licitálhatna is, hiszen a törvényi feltételeknek (földművesnek minősül, magyar állampolgár, helyben lakik stb.) megfelel,de, hogy nekifut-e, arról egyelőre nem beszél. – Gondoljon már bele! Ha egy ma 25-30 éves fiatalember súlyos milliókért vagy tízmilliókért szert tesz ma egy állami földdarabra, 50-60 éves korára kerülhet csak ténylegesen birtokon belülre. Addig legfeljebb a bérleti díjra jogosult, ami ugyan alacsony, de az új gazdák a törvény szerint nem emelhetik fel az égig – zohorált a bihari gazda, aki a környékükre meghirdetett, 75 ezer forintos aranykoronánkénti kikiáltási árral sincs kibékülve. Ráadásul (mint mondta) ez ugye még csak a kikiáltási ár, és ki tudja, hogy hol koppan majd a kalapács?! „Megmondom őszintén, az én területem mellett van egy 3,1 hektáros állami földrészlet, amit gondoltam, megveszek, de ötmillió forint lenne az ára. Annyiért pedig nem kell” – engedett betekintést a szakmai megfontolásaiba Polgár József, aki abból sem csinál titkot, hogy ő bizony legfeljebb 42 ezer forint bérleti díjat hajlandó fizetni egy hektár műveléséért, bár van, aki 60 ezret is megad ugyanezért.

Jöjjenek a fiatalok!

A Debrecen környéki földjein gazdálkodó Jakab Tamás is magasnak találja a hivatalosan közzétett aranykoronánkénti licitárakat, mégsem ez volt az elsődleges szempont, amiért úgy döntött, hogy ezt a lehetőséget ő már kihagyja. „Nagyon egyszerű, 78 éves vagyok. Ezzel persze nem azt akarom mondani, hogy a hetven feletti gazdatársak már ne licitáljanak, de a magam részéről ezt tartottam ésszerűnek. Mindenki el tudja dönteni, hogy mennyit bír (anyagilag és egészségileg egyaránt), és annak megfelelőn dönthet erről a jövőbe mutató kérdésről” – mondta a hajlott korú gazdálkodó.

Örvendi László hajdúszoboszlói egyéni vállalkozó, a Magosz megyei elnöke még tovább ment, ő az állami földárveréseket egyenesen sorskérdésként aposztrofálta.

Egyelőre korai

– Néhány nappal a meghirdetés után még korai lenne arról nyilatkozni, hogy licitálok-e majd vagy sem, ez ugyanis egy olyan súlyos döntés, ami családok jövőjét határozhatja meg hosszú időre. Nem véletlen, hogy egyelőre senki nem teríti ki a kártyáit, hiszen meg kell ezt rágni alaposan – fogalmazott a Magosz helyi vezetője, aki szerint egy több tízmillió forintos invesztíció akkor is súlyos teherként nehezedik a családi gazdaságra, ha egyébként az állam kedvező hitelkonstrukcióval siet a gazdák segítségére. Tőle tudtuk meg, hogy a komádi földekre érvényes 75 ezer forintos aranykoronánkénti kikiáltási ár Hajdúszoboszló környékén már 120 ezer forint, de például a debreceni határban is meghaladja a százezer forintot. Ez bizony 4,5-5 millió forint körüli hektárankénti árakat vetít előre, ami nagyjából a szabadpiaci földárakkal egyezik meg.

– Petneházi Attila –


Hogy számol a bérlő?

Nevük elhallgatását kérő jelenlegi földhaszonbérlők azt hangsúlyozták, hogy az állami földek kikiáltási árát nem az alapján kellene meghatározni, hogy a környéken a múltban milyen áron cserélt gazdát egy-egy földdarab, hanem a terület jövedelemtermelő képességét kellene megnézni. Szerintük például a hajdúsági löszháton meghirdetett 120 ezer forint körüli aranykoronánkénti induló árak a jelen körülmények között kitermelhetetlenek. Azzal sem értenek egyet, hogy az elővásárlási jogával (jelenlegi bérlőként) az általuk irányított gazdaság élhetne, csakhogy nem élhet, mivel ugye önálló jogi személy földtulajdont a törvény értelmében Magyarországon nem szerezhet.








hirdetés