A magyarok a legkevésbé eladósodottak a régióban

Debrecen - Tizenegy éve nem volt olyan alacsony szinten a magyar lakosság eladósodottsága, mint most, a magyar hitelállomány 29 százalékkal marad el a régiós átlagtól – derül ki a Bankmonitor.hu elemzéséből.

Tanultunk belőle

Az alacsony számok oka, hogy a devizahitel-sokk továbbra is érezteti még a hatását a lakossági hitelezésben, miatta ugyanis a lakosság inkább megtakarít, mintsem, hogy hitelt vegyen fel. Nagy változás rövidtávon aligha várható, ám középtávon már lehet számítani a hitelezés lassú bővülésére. A túlzott eladósodás ma és a közeljövőben azonban nem reális veszély, hiszen az állami szabályozás is gyökeresen megváltozott az elmúlt években, a fair bankrendszer keretében bevezetett jövedelemarányos törlesztőrészlet, valamint a hitelfedezeti mutató minden bizonnyal gátat szab majd az átgondolatlan hitelfelvételnek.

Sereghajtók vagyunk

Ha megvizsgáljuk a kelet-közép európai régió országait, láthatjuk, hogy az eladósodottsági szint alapján felállított rangsorban Magyarország ma már sereghajtónak számít, holott a válság előtt listavezetők voltunk. Megdöbbentő, 29 százalékkal 2264 milliárd forinttal kéne növelni a lakossági hitelállományt ahhoz, hogy eladósodottság tekintetében elérjük a regionális átlagot!

A magyarázat pofonegyszerű: a lakosság jó része alaposan ráfizetett a korábban nyakló nélkül felvett hiteleire. A válság előtt a lakossági hitelállományon belül 70 százalékra rúgott a javarészt svájci frank alapú devizahitelek aránya. A válságot követő időszakban, azaz 2008. szeptember 1 és 2014. december 31. között aztán a magyar forint 30 százalékkal ért kevesebbet az euróval és 80 (!) százalékkal gyengült a svájci frankkal szemben. Könnyen elképzelhető, hogy ezek a drasztikus változások milyen hatással voltak a devizahitelek törlesztőrészleteire.

HBN