A lobbista nem egy piti bűnöző

Debrecen - „A magyar kormányok korrupció elleni teljesítménye huzamosabb ideje siralmas.”

Ha egy országban a lobbizás nem szabályozott, átlátható módon történik, akkor bizony nagyhatalmú üzleti csoportok, bennfentes kapcsolataikat a saját hasznukra kihasználva befolyásolhatják a politikai döntéseket – állapította meg a Transparency International kutatása, melyből kiderült, hogy a vizsgált 19 európai ország közül nálunk a legkorruptabb a lobbizás.

25 év kevés volt

„A kádári konszolidáció után olyan gazdaságirányítási rendszer jött létre, ami egy teljesen átláthatatlan alkufolyamat eredménye volt. Ilyen hendikeppel indultunk, és az elmúlt 25 év kevés volt ahhoz, hogy a hátrányt ledolgozzuk. Sokan azok közül, akik a pártállamban szocializálódtak, ma hatvan évesek és változatlanul aktív részesei a gazdasági életnek. Hiába, ezeknek a rendszereknek a kihordási ideje rémségesen hosszú” – mondta el a Naplónak Kósa Lajos, aki szerint egyébként a rendszerváltás sem különösebben transzparens és nyilvános alkuk eredményeként jött létre. – A tárgyalások során nem átlátható módon, de az érvényesült, hogy az állampárt a gazdasági befolyását (mindenféle zavaros alkuk kapcsán) lényegében átmentette. Ez pedig nem tett jót a lobbizáshoz kapcsolódó nyilvános rendszerek kialakulásának – véli a politikus. A gazdasági szereplők lobbizásban betöltött szerepére utalva a volt debreceni polgármester úgy fogalmazott, hogy „a gazdaság szereplői soha nem akarták megváltani a világot, inkább alkalmazkodtak hozzá. És ez (tapasztalatai szerint) igaz a külföldiekre is…”

Lobbitörvény híján

Kósa Lajos szerint arról azért nincs szó, hogy Magyarországon a lobbi és a korrupció kifejezések egymás szinonimái lennének, de kívánatos a lobbitörvény megalkotása, amire eddig csupán próbálkozások történtek.

– Olyan nagyon nem is volt kitől tanulni, hiszen az EU-ról sok mindent el lehet mondani, de, hogy a működése nyilvános, átlátható és egyenlő mércével mérő lenne, azt biztosan nem. Elég csak arra gondolni, hogy az unió gazdasági mérőrendszere mennyire „benézett” egy komplett pénzügyi válságot – hangsúlyozta a Fidesz alelnöke. Szavai szerint az egész egyéni körzeti képviseleti rendszer is a lobbizáson alapul. – Ez nem korrupció, bár kétségkívül vannak olyan alkufolyamatok a képviseleti rendszerben, amik nehezen átláthatóak – mondta.

„Urambátyám” módon

Mellár Tamás közgazdász professzor szerint a legnagyobb jóindulattal sem lehet lobbizásnak nevezni azt, hogy nálunk az egész pályázati rendszert a személyes összefonódások működtetik. Pedig a hivatásos lobbista valójában nem egy piti bűnöző. „A törvényhozásunk ahelyett, hogy a lobbitevékenységet világos szabályok mentén, mindenki számára átlátható módon szabályozná, a jogszabályalkotás időnként (legutóbb a Quaestor-botrány kapcsán) kifejezetten személyre szabottan történik” – mondta a Naplónak a Központi Statisztikai Hivatal volt elnöke.

– A profi futballban jól működik az érdekérvényesítésnek ez a módja, a gazdasági életben azonban a lobbi és a korrupció gyakran összefonódik. Nálunk egész egyszerűen nincs kultúrája a lobbizásnak. A pártállamból magunkkal hozott „urambátyám” gyakorlat tovább él, és bár a közbeszerzés folyamata mostanra sokat tisztult, van még bőven teendő – osztotta meg velünk a tapasztalatait Miklóssy Ferenc, a megyei kereskedelmi és iparkamara elnöke.

- Petneházi Attila -

Mi a baj velünk?