Jegyzet: Késő öröm

Az igazság keze, lába, pallosa vagy egyéb testrésze előbb-utóbb minden rászolgálót utolér, mint tudjuk. Vagy nem. Amint azt talán még gyakrabban tapasztaljuk. T. Szűcs József jegyzete.

Esetünkben az ismeretlen elkövetőre jó harminc év múltán mondták ki az ítéletet. Bár a bíróság annyira nem volt hivatalos, hogy nem is volt bíróság. Ám ez engem cseppet sem zavar. Az ítélet indoklása ugyanis sok hozzám hasonló balfácánnak szolgáltatott, ha utólag is, igazságot. S ezzel végre megszabadított bennünket múltunk sok-sok szégyenteljes pillanatától, amelyeket családi vagy egyéb körben kellett elszenvednünk.

Szóval, nem túl régen valamelyik civil, kormányoktól mentes, s talán emiatt hozzáértő nemzetközi szervezet felmérte, hogy melyik termék csomagolása okozta az elmúlt évtizedekben a legtöbb bosszúságot a vásárlójának. Melyik volt az, amelyiket egyszerűen ki sem lehetett bontani, melyik borítója okozott gyakran balesetet nyitás közben vagy csomagolták olyasmibe, amely akár mérgező is lehetett használójára, de ettől még nem védte meg a belecsomagolt cikket. Nos, a pálmát ebben a dicstelen versenyben az ismertebb cikkek közül a CD-lemezek csomagolása vitte el. S bár kitalálójának nevét nem közölték, én teljes névvel vállalom, hogy szinte megdicsőültem, amikor azt olvastam, hogy az áhított zenehordozókat funkciója szempontjából szinte teljesen alkalmatlan műanyagbörtönbe kényszerítették. S kiszabadítani őket még egy kézügyes vásárlónak is akkora nehézséget okozott, mintha valódi börtönből próbált volna egy nehézfiút szabad levegőre segíteni.

Nem részletezem sérüléseimet, s a cédék sérüléseit, amelyek magam okoztam nekem és nekik valahányszor egy új lemezt próbáltam felbontani. A műanyag borítójukról nem is beszélve, amelyeket általában szilánkosra törtem. Környezetem gúnykacajától kísérve, mintegy leprimitizálva a nyitási technikámat.

Bizonyára sokan emlékeznek még a lemezt rejtő lapos kapszulára, amelynek állítólag volt, a szemléletes hasonlat kedvéért mondva, egy erogén zónája. Szóval valamiféle rejtett kipattintó pontja. Erre rátalálva és gyengéden nyomogatva talán egyből megnyílt volna előttünk a muzsika világa. Hát előttem csak kalapáccsal vagy kisbaltával nyílt meg. S a fent idézett ítélet szerint nem csak nekem. Vagyis annak idején nem (csak) én voltam féktelenül balfék. Amikor is hiába kerestem a bűvös pontot a műanyag tok alján, tetején, oldalán. Nem tagadom, jól esik a lelkemnek ez a késői rehabilitáció. Elégedettségem csak az csökkenti, hogy a lehetetlen csomagolási technikák felmérést egy nyugati intézet végezte. Így aligha vette fel a vizsgálandó objektumok közé a múltbéli magyar zacskós tejet. Ha megteszik, a felbonthatatlan compact disc aligha rúghatott volna labdába. Hisz a zacskós termék jóvoltából a fél ország tejben fürödhetett. Ráadásul sokszor még a szólásbeli vaj szintén a tej mellé olvadt a valóságban is, ha éppen azt is vásároltunk. S mi tagadás, azóta sem volt olyan jó dolgunk, hisz így akár tejben-vajban fürdőzhettünk szinte minden nap. Feltéve, ha maradt valami belőlük a cekkerünk alján mire hazaérünk.

- T. Szűcs József -