Pártai Lucia - Külföldön könnyebb a karrier

Debrecen - Pártai Lucia: „A szakma már most is nagy mértékben automatizált, ennek ellenére hiszem, az ember soha nem lesz nélkülözhető”.A kelet-európai magas légnyomású képződmény miatt a tél folyamán a ciklonok középpontjukkal egyszerűen nem tudták átlépni a Duna vonalát, ezért hidegfrontjuk a Dunántúlra havat és hideget, míg a Tiszántúlra melegfrontjuk enyhébb levegőt és többnyire esőt hozott – válaszolta Pártai Lucia arra a kérdésünkre, hogy a sok évi átlagtól eltérően ez a tél miért a Dunántúlon volt a hidegebb és havasabb. Az Európai Meteorológiai Szolgálat meteorológusa a napokban szakmai tanácskozáson vett részt Hajdúszoboszlón, ahonnan egy interjú erejéig a Napló szerkesztőségébe is ellátogatott.

- Ha valamely fiatal szeretne meteorológus lenni, milyen tanulmányi utat kell bejárnia, és mekkora esélye lehet az elhelyezkedésre?

Pártai Lucia: - Mindenképpen egyetemet kell végezni meteorológia szakon, oda pedig matematika és fizika felvételi tantárgyak sikeres teljesítése után vezet az út. Egyetem után? Egyelőre úgy tűnik, nemzetközi téren nagyobb eséllyel futhat be karriert az ifjú meteorológus. Nálunk úgy tűnik, elég egy meteorológiai szolgálat. Szakmánk már most is nagy mértékben automatizált, ennek ellenére hiszem, az ember soha nem lesz nélkülözhető. Európában tradícióval rendelkeznek magán meteorológiai társaságok, míg Magyarországon még gyermekcipőben jár ezek elfogadottsága.

- A mostani tél időjárása változékonyabbnak tűnt, mint az utóbbi éveké. Valóban így van-e, s ha igen, mi lehet az oka?

Pártai Lucia: - Több szempontból nagyobb volt a változatosság, havazás és olvadás többször váltotta egymást. A nagy változatosság az időjárásunk egyik tulajdonsága. Kárpát-medencét többször érintette olyan ciklon, amelyben hol a hideg okozott havazást, hol a mediterráneumból érkezett enyhe léghullámok kaptak szerepet. Kevés anticiklonális helyzet alakult ki, ami a nyugodt, átlagos hőmérsékletű telek egyik feltétele.

- Időjárásunk mely jelenségei utalhatnak éghajlatváltozásra, s vajon mennyire kell ezekhez hozzászoknunk a következő években?

Pártai Lucia: - Fontos: a légkör változatossága az elmúlt évszázadokra is jellemző volt. 900-tól 1500-ig Vikingek letelepedtek le és műveltek földet, tenyésztettek állatokat Grönlandon – és akkor még az emberiség lélekszáma közel sem volt az egymilliárdhoz. 1500 után jött a kisjégkorszak, Grönland elnéptelenedett, Európában telente befagyott a Temze, a Szajna. Tudnunk kell, hogy Föld évmilliárdjainak 9/10-ében annyira meleg volt, hogy nem volt jég az északi- és a déli póluson. Napjainkban a gleccserek visszahúzódása, a sarki jégtakaró olvadása figyelmeztető jel. Kérdés, hogy a természet ereje nem hatványozottan haladja-e meg az ember éghajlat módosító képességét. Így történne minden, ha nem élne ember a Földön?

- Tudomása szerint a hazai lakosságnak mekkora hányada lehet érzékeny - egészségi állapotát tekintve – az időjárás-változásokra?

Pártai Lucia: - Pontos százalékot nehéz mondani, de a felnőtt lakosság egyre nagyobb hányada panaszkodik a frontok hatására. Ennek okai lehetnek a gyengébb egészségügyi állapotunk, a pszichés beállítottságunk. Sérülékenyebbek, kitettebbek lettünk. Kis időjárás változás is jelentős következményekkel jár a szervezetünkre.

- Melyek idehaza a legnagyobb félreértések a meteorológiai előrejelző munkával kapcsolatban? Egyáltalán, mi az, amit nyugodt szívvel elvárhat a meteorológusoktól a lakosság?

Pártai Lucia: - A meteorológia tudománya lényegesen többet tud segíteni, mint az a médiából kivehető. Túlontúl leegyszerűsítet, túl kevés információ érkezik az olvasóhoz. Például egyetlen ikon fejezi ki az adott nap időjárást. Holott országon belül és a napszakok között is igen jelentős eltéréseket lehetnek. Ezek pedig előrejelezhetők. Ha ezt nem teszik meg a szolgáltatók, akkor óhatatlanul rossz munkát sejtet az olvasónak, holott lehet, csak a megjelenítés igénytelen.

HBN-KZS