Távhő – kivárok vagy leválok?

A rendszerváltás előtt nem volt

kérdés egy állampolgárnak,

hogy döntsön, gazdaságos-e neki a

távfűtés vagy sem.

Nem is lehetett beleszólása, az

árak államilag szabályozottak

voltak, alacsonyan tartva (állami

támogatással). A

rendszerváltás után kialakult

piaci verseny következtében fokozatosan

eltűntek az állami

ártámogatások és kialakult

a jelenlegi piaci ár, mely folyamatosan

növekszik. A hőszolgáltató

cégek még a „múltban”

indultak, majd átléptek egy másik

dimenzióba, a piacgazdaságba.

Most a kimaradt fejlődési szakasz

hiányzik, ezért nagyobb ütemű

korszerűsítést kell elvégezni

egyszerre, hogy a hosszú távú

elvárásoknak eleget tudjanak tenni.

A fogyasztók és a

mérnök-szakemberek úgy

látják, hogy a

hőszolgáltató cégek messze

elmaradtak az európai műszaki

színvonaltól, a hőtermelő

technológiát nem fejlesztették.

Végeredményben drága lett a

szolgáltatás a fogyasztók

számára.

Felmerül a kérdés, hogyan

tovább. A napokban született meg az

Alkotmánybíróság

állásfoglalása egy

miskolci és egy

tiszaújvárosi

távhőleválási eset

ügyében. Igaz, hogy a döntés

csak a két esetre vonatkozik, de precedens

értékű lehet.

Megítélésem szerint a

fejlődés egy időre

visszafogható, de előbb-utóbb

kitör, és megállíthatatlan

lesz.

Mi lehet a megoldás?

A fogyasztók – társasházak

– érdeke az, hogy olcsó legyen a

fűtés és a melegvíz, ne

függjenek a gáz (orosz piac) és

olajkitermelő országok

energiaellátásától,

és az árak állandó

változtatásától.

A jelenlegi távfűtési árakban

benne vannak az avult rendszerek, a fejletlen szervezet

és technológia veszteségei is.

Debrecen távhője drága de

üzembiztos.

A hőszolgáltató cégeknek most

a fogyasztók bizalmát kell megnyernie,

felajánlva egy olyan

megállapodást, melyben

felelőséggel garantálja – egy

megadott időpontra – az árak

versenyképessé tételét.

Így a fogyasztók eldönthe-tik,

melyik lehetőséget

választják. Ha hisznek a

hőszolgáltató cégek

ígéretének, kivárnak, ha

nem, akkor leválnak. Ha figyelembe vesszük,

hogy a hetekben került a

nyilvánosság elé egy új,

megújuló energiával

működő erőmű

beruházási terve, az a fogyasztói

bizalom irányába mutathat.

Kérdés az, hogy mennyi a türelem.

Egy esetleges leválás utáni

irány – ha a műszaki

feltételek adottak – csakis a

megújuló energia emissziómentes

hőtermelés lehet.

Számítások

bizonyítják, hogy egy

hőszivattyús kazánnal a

fűtés-meleg víz

ellátás havi költsége

csökkentheti a

fűtésköltséget a jelenlegi

árhoz képest.

Nyáron, amikor csak meleg víz kell, a

havi hőszámla 800-1000 Ft/lakás

ár közzé szorítható

le. A probléma az, hogy a meglévő

fűtési rendszert szinkronba kell hozni az

új hőtermelővel, ami a teljes

fűtési radiátorok

cseréjével járhat, és

megnövelt hőleadó felületeket

kell kialakítani.

Megéri váltan

A megújuló energia

alkalmazása/megépítése

drága, de üzemeltetése olcsó

és hosszú távon az energia

szolgáltatóktól

függetlenné teszi a fogyasztót. A

megtérülés a szakemberek szerint 3-6

év, a hiteltörlesztés a

megtakarításból kitelik, a

futamidő után pedig egy 52

négyzetméteres lakás havi

fűtésszámlája 20 ezer Ft

körül várható.

Ezek az árak 2009 évi

árszinten értendők. A

megvalósításra vissza nem

térítendő támogatást

lehet pályázni, a saját

erőhöz kedvező kamatozású

banki hitel vehető fel.

Mivel a hőszivattyúk árammal

működnek, és az 1 forint befektetett

energiából 3-5 forint

hőenergiát állítanak

elő, téves az a felfogás, hogy

gazdaságtalan. Ráadásul az

élettartama 50 év, és nem kell

állandó felügyelet, hiszen

számítógépes

távfelügyelet is

kialakítható.

Egyes európai országokban létezik

zöldenergia-áram, és a

hőszivattyúkhoz szükséges

áramot más tarifával –

kedvezőbben –

számlázzák. Az áram

liberalizált piac lett. Ha egy

társasház tudja, hogy mennyi az

éves áramigénye, választhat

áramkereskedőt, aki a legkedvezőbb

árat adja a számára.

• Távhő is nyerhető

szalmából

távhő ára

forint tartozás

debrecenieket?

mezőgazdaság