Jól kerestek az időhúzással

Miközben ugyanis a kormány szűkíteni fogja a vállalkozások tevékenységi körének osztályozására szolgáló szakmakódok alkalmazási körét (s ezzel sok esetben szükségtelenné válna a TEÁOR-besorolás átvezetése), az időben lépők többletköltségét az állam nem téríti meg.

A bevallással együtt

Az igazságügyi tárca javaslata szerint úgy egyszerűsödne a kódváltás, hogy ahhoz a társasági szerződés, illetve az alapító okirat módosítására nem lenne szükség. A tervek szerint az átkódolást a cégek az adóbevallással egyidejűleg, költségmentesen intézhetnék. Amennyiben a tárca által javasolt törvénymódosítás novembereig hatályba lép, a szakmakód módosítását mostanáig halogatók a 2009-ben teljesítendő adóbevallásukban tehetnék ezt meg.

Arról nincsenek információk, hogy megyénkben eddig hány vállalkozás kezdeményezte a szakmakód módosítását, országos becslések szerint azonban a hazai cégeknek ezt eddig csupán a negyede tette meg.

Négy cég, 220 ezer forint

Miután az igazságügyitárca december 31-ig tolta ki a szakmakódok módosításának határidejét, és az év végéig az adóhivatal is bírságolási moratóriumot hirdetett a TEÁOR-kódokat nem módosító cégekre, nem volt könnyű olyan hajdú-bihari vállalkozást találni, amelyik fizetett azért, hogy módosítsák a szakmakódját.

Végül egy olyan (neve elhallgatását kérő) építőipari vállalkozó osztotta meg velünk ezirányú tapasztalatait, aki mind a négy cégénél elvégeztette már a módosítást. Elmondása szerint a társasági szerződés módosításához az ügyvédi díj vállalkozásonként 25 ezer forint volt, a közzétételi díj társaságonként 15 ezer forintra rúgott, illetékbélyegre pedig összesen 60 ezer forintot költöttek.

Mindent egybevetve a négy kft. esetében (szakmakód-módosítás címén) 220 ezer forintot fizettek ki, amikor érkezett a hír, hogy fölösleges volt.