Helyi közélet

2008.06.19. 12:41

Ma iskolapad helyett munkahelyen tanulunk

<p>A ma Magyarországon tanuló felnőttek 85-90 százaléka munkaerőpiaci okok miatt teszi ezt. A helyzet nem szerencsés, mert ez a tanulás döntően a gazdaságot szolgálja.</p>

Debrecen – A Debreceni Egyetem valamikori Közművelődési Tanszéke a kilencvenes évek elejétől Művelődéstudományi és Felnőttnevelési, majd 2007-től Andragógiai és Művelődéstudományok Tanszéke néven folytatja munkáját. 1990-től művelődési és felnőttképzési menedzserek, később művelődésszervezők, két éve pedig leendő andragógusok tanulnak itt.

Mindez jól mutatja, hogyan alakult át a felnőttképzés megítélése az idők során, a kultúra üzletté válása és a munkaerőpiacon lezajlott sajnálatos folyamatok miatt.
– A ma Magyarországon tanuló felnőttek 85-90 százaléka munkaerőpiaci okok (munkahely megtartása, előrelépés, váltani szándékozás) miatt teszi ezt – magyarázza Erdei Gábor, az Andragógiai és Művelődéstudományok Tanszékének tudományos segédmunkatársa. – A helyzet nem szerencsés abból a szempontból, mert ez a tanulás döntően a gazdaságot szolgálja, ugyanakkor az egyén teljes körű személyiségfejlődéséhez csak részben járul hozzá. Egészségesebb lenne, ha – úgy mint például a Skandináv államokban – az emberek legalább 40 százaléka saját igényei, önkiteljesedése miatt tanulna, ami nem feltétlenül jelent iskolapadot. Valakit érdekel egy téma (aminek egyébként semmi köze a munkájához), beiratkozik a képzőnél és négy hétvégén hallgat előadásokat, mondjuk az afrikai népzenéről. S teszi minden ezt csak úgy, a saját érdeklődésére. Az ENSZ kulturális szervezete, az UNESCO is ezt a fajta humanisztikus oktatást pártolja.

Van benne tartalék

– Növekszik a felnőttképzésben részt vevők száma és ennek több oka van. Egyrészt, hogy itt van még potenciál: az alap-és középfokú oktatásban szinte mindenki részt vesz (aki akar és tud), a felsőfokú intézményekbe jelentkezők száma szintén megtorpant s már csökkenni is kezdett.

Ugyanakkor a felnőtt társadalom képzési és tanulási tevékenyégében még hatalmas potenciál van. Erre a kimutatható expanzióra példa az, hogy az iskolából kilépett 25-30 évesek között ma minden ötödik személy tanul (az 50 éveseknél 1-2 százalék ez az arány). Másrészt, a magasabb iskolai végzettségűek nagyobb számban ülnek vissza a padba, részben munkaerőpiaci okból, részben pedig azért, mert korábbi tanulási szocializációjuk nem okoz számukra problémát, ha újra tanulniuk kell. Mivel számuk egyre nő, nyilván nőni fog a felnőttként tanulók száma is – mondta Erdei Gábor. – Ugyanakkor megfigyelhető a felnőttképzés rendszerének átalakulása.

A szervezett tanítás, formális intézményrendszer mellett jelentős hangsúly tevődik át például a munkahelyi szituációban történő nem formális és informális tanulásra vagy az internetre, ahol esetenként több információ összeszedhető, mint egy gyengébb tanfolyamon.

A csoportos oktatás egyre inkább arra szolgál, hogy szemléletet alakítson, orientáljon.
Erdei Gábor a tendenciákról is ejtett néhány szót. – Mindinkább előtérbe kerülnek majd a rövid, intenzív képzések, nem csak az időkorlátok miatt, hanem mert a tudnivalók is gyorsan változnak. Felértékelődik az egyéni aktivitás, és az új ismeretek nagy részét munkavégzés közben szerezzük meg.

Azok a munkahelyek, melyek oktatják dolgozóikat, épp csak azt és annyit tanítanak, amennyit szükséges, nem többet. Másfelől mind fontosabb a felnőttoktatás, felnőttkori tanulás foglalkoztatási- és szociálpolitikai szerepe.

Régi szokás szerint

Az EU irányadó elve 2010-re, hogy az aktív felnőttek (24-64 évesek) 12,5 százaléka tanuljon, ez a szám ma Európában 10,8 hazánkban 4,6 százalék. Ha valaki felnőtt fejjel újra bekapcsolódik az oktatásba, azokat a tanulási szokásokat alkalmazza, amelyekkel annak idején kiszállt a padból. Az iskolázottabbaknak persze könnyebb visszaszokniuk. A Debreceni Egyetem kutatásai szerint, sajnos, nincs idő arra, hogy a felnőttképzésben tanulás módszertani kérdésekre is kitérjenek. A felnőtt tanulóknál ugyanakkor hatalmas előnyt jelent az életben és munkában szerzett tapasztalat. Ha csoportban tanulnak, érdemes együttműködniük, ugyanis egymást gazdagíthatják ismereteikkel, ezt ki kell használni! – véli a szakember.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a haon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában