Szokatlan, de nem rendkívüli időjárás Hajdú-Biharban

Nehéz kijelenteni, hogy a 2007. év időjárása rendkívüli volt – mondja Lakatos László, a DE AMTC Agrár –Műszaki Tanszékének docense. – A meteorológiában óvatosan kell bánni az ilyen jelzőkkel és a rekordokkal is. Lehet, hogy valamilyen adat néhány év távlatát tekintve kiugró, de 50 évet nézve már egészen szokványos.

Általában akkor nevezünk valamit rendkívülinek, ha az adatsor sokéves átlag± szórás értéknél kisebb vagy nagyobb értéket ér el.

Sok rendkívüliség
– Szinte minden évben van egy-egy rendkívüli szakasz (néhány nap vagy akár hét is). Egy-egy napot kiragadva nem érdemes szokatlanságról beszélni, csak hosszabb távot figyelembe véve – magyarázza Lakatos László.

– Tendenciákat megítélni pedig még óvatosabban szabad: például sok egymást követő enyhe a tél kell ahhoz hogy azt mondhassuk, változás, melegedés következett be.

A tavalyi tél (2006-2007) valóban igen enyhe volt. Mind az átlag, mind pedig az előfordult maximum hőmérsékletek tekintetében. A tél zordságát nagyban meghatározza a fagyos napok száma, vagy a hótakarós napok száma, tartama is.

Ebben a tekintetben is rendkívüli volt az elmúlt tél. Az idei tél még nem múlt el, így objektív mérleget sem vonhatunk le, az azonban kijelenthető, hogy hószegény volt és extrém hideg időjárástól mentes. Összességében azonban inkább enyhének mondhatjuk, mintsem hidegnek.

Csapadékszegényen

– A tavaly tavaszi időjárásban több rendkívüliség is volt. Szokatlanul enyhe volt a tavasz. Az átlaghőmérséklete elérte a 13,7 Celsius-fokot, ez 3,2 fokkal haladja meg a sokéves átlagot.

Ezt meghaladó magas hőmérsékletű tavasz az utóbbi 100 évben csak egy alkalommal, 1934-ben fordult elő. Meglehetősen szokatlan volt a két késői fagy (április 28. és május 2.) előfordulása. Ez igen ritka jelenség, még akkor is, ha a naptárban május elején fagyos szentekről beszélünk. A nyár is egyértelműen meleg volt. A nyárátlaghőmérséklete elérte a 22,6 fokot, ez 2,3 fokkal magasabb a sokéves átlagnál.

Ezt meghaladó értékre az utóbbi 100 évben szintén egyszer volt példa, 1946 nyarán. Akkor az évszakos átlaghőmérséklet elérte a 22,9 fokot – mondta a szakember.

 – Csapadék szempontjából elsősorban a 2006-2007-es tél illetve a 2007 tavaszának első fele volt extrém. Áprilisban az átlagos 45 mm csapadék helyett csak 3,1 mm esett Debrecenben. Május és július hónapokban már az átlagot meghaladó mennyiségű csapadékot esett.

Az ősz első két hónapja kifejezetten csapadékosnak bizonyult. Így összességében nem volt száraz az elmúlt év, hiszen az évi csapadékösszeg csak kissé (25 mm-rel) maradt el a sokéves átlagtól.

Hosszú, forró nyár

A nyár bővelkedett hőségnapokban, azaz olyan napokban amikor a maximum hőmérséklet eléri vagy meghaladja a 30 fokot. Júniusban hét ilyen nap fordult elő (a sokéves átlag 3 nap), júliusban 15 napon emelkedett a hőmérő higanyszála 30 fok fölé (a sokéves átlag 7 nap).

Még augusztus hónap során is 10 nap mérhettünk 30 fokot meghaladó maximum hőmérsékletet.

– 2007 július 20-a nemcsak Debrecen, hanem az egész ország szempontjából extrém magas értékkel vonult a meteorológiai rekordok közé. A cívisvárosban 38,6 fokot mértek ezen a napon.

A korábbi legmagasabb hőmérséklet 38,2 fok volt, amit 1992. augusztus 30-án mértek (az abszolút rekord hazánkban ezen a napon elérte 41,9 fokot Kiskunhalason). A rendkívüliséget az is növeli, hogy 10 napon keresztül volt 30 fok fölött a hőmérséklet: Az ilyen hőségperiódusok csak 3-5 napig szoktak tartani.

Emlékeink szerint

A hirtelen jött viharok, zivatarok sem ritkák, itt inkább az a kérdés, hogyan élik meg azt az emberek. Minden nyárra kijut egy-egy komolyabb, 50-60 mm-t elérő vagy meghaladó csapadékmennyiség. A kutatók szerint az extremitások növekednek az időjárásban, ez sok esetben azonban statisztikailag nem igazolható.

Ha mondjuk az elmúlt 10 évben tízszer történt valami szokatlan, előtte pedig csak nyolcszor, az nem elég meggyőző ahhoz, hogy jelentős változásról beszélhessünk.
Amit kijelenthetünk, az, hogy az elmúlt 100 év átlagában 0,6-0,8 fokkal növekedett az éves átlaghőmérséklet. A növekvő hőmérséklet kedvező feltételt jelent a hevesebb záporok, zivatarok, jégesők kialakulásához, ugyanakkor a száraz periódusok gyakoribb előfordulásának, tartós szárazságnak a kialakulásának is megnő az esélye.

Egész biztosan számíthatunk forró nyarakra, de köztük előfordul majd 1-2 hűvös is – tette hozzá a Lakatos László előrejelzésként.