Vissza kell fizetnie a húszmilliós kártérítést az újszentmargitai gyilkosság elkövetőjének

A Debreceni Járásbíróság február 8-án, kedden határozatot hirdetett abban a perben, amely szerint a felperes Magyar Állam kártalanítás visszafizetése iránt indított perében 20 millió forintot követel az alperes B. F.-től – írja honlapján a Debreceni Törvényszék.

A Debreceni Járásbíróság a felperes keresetét alaposnak találta.

A bíróság határozatában kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 15 napon belül 20 millió forintot és annak 2018. szeptember hó 14. napjától a kifizetés napjáig járó, a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű kamatát, valamint 1,1 millió forint perköltséget. A bíróság ezen felül kötelezte az alperest, hogy fizessen meg az államnak – az állami adóhatóság külön felhívására – 900 ezer forint meg nem fizetett illetéket.

A Debreceni Járásbíróság szerint megállapítható volt, hogy utóbb a rendkívüli jogorvoslat során olyan jogerős ügydöntő határozatot hoztak az alperessel mint terhelttel szemben, amely miatt a kártalanítás a büntetőeljárásról szóló törvény 845. § (2) bekezdésének a. pontjában meghatározottak szerint nem jár, azért, mert az alperest jogerősen felmentő ítéletet a perújítási eljárás során eljáró bíróság hatályon kívül helyezte.

A bíróság nem osztotta az alperes azon álláspontját, amely szerint csak azokban az esetekben lehet visszakövetelni a büntetőeljárási törvény alapján a kártalanítást, amelyekben per nélkül fizetett az állam a fogvatartottnak, míg, ha korábban perben döntöttek a kártalanításról, a jogerős polgári peres határozat jogerejét előbb le kell rontani perújítással. Rámutatott a bíróság, hogy a büntetőeljárásról szóló törvény 847. §-ának (6) bekezdésében szabályozott, a kártalanítás visszakövetelésére vonatkozó önálló jogintézmény megalkotásával a jogalkotó speciális jogintézményt teremtett. Ez jogalapot nyújt az állam számára az utóbb jogalap nélkülivé vált kártalanítás visszakövetelésére a kártalanítási perben lefolytatandó rendkívüli perorvoslati eljárás nélkül.

Nem találta a bíróság alaposnak az alperes által előterjesztett elévülési kifogást sem. Indokolásában a bíróság kiemelte, hogy a kártalanítás visszakövetelésére a Debreceni Ítélőtábla 2018. szeptember 13. napján jogerőre emelkedett ítéletével nyílt lehetőség. Így a kártalanítás visszakövetelése szempontjából ez a dátum tekinthető az elévülés kezdő időpontjának. Az ötéves általános elévülési idő figyelembevételével a kártalanítás visszakövetelése iránti igény erre tekintettel nem évült el.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül fellebbezésnek van helye.