A legtöbb növény jól viselte a januári hideget

Fagypont és mínusz 1 Celsius-fok között alakult a havi középhőmérséklet megyénk területén, mely az 1991–2010-es átlagértéknek éppen megfelel. Noha a hónap első hete még enyhébb volt a megszokottnál fagymentes éjszakákkal és 10 °C körüli napi csúcsértékekkel, a továbbiakban igazi tél uralkodott többszöri havazással és olykor kemény fagyokkal. Hajdú-Bihar egyike volt azon ritka területeknek az országon belül, ahol hetedikétől csaknem a hónap végéig hótakaró borította a talajt. A hóréteg vastagsága a bihari, érmelléki és egyes nyírségi tájak kivételével jellemzően 10 centiméter alatt maradt és időnként a szél okozta hófúvások, máskor az átmeneti enyhülések szaggatták hófoltokká, a hónap hátralévő részének hőmérsékletére így is hatást gyakorolt. 

Hosszasan megmaradt 

Hazánk más tájaival ellentétben megyénk keleti felén-kétharmadán a hosszasan megmaradt hófelszínen általában nappal sem emelkedett 0-+5 °C fölé a hőmérséklet, de a nyugatabbi részeken is mindössze 1-2 napon akadt ennél magasabb napi csúcsérték. Éjszakánként viszont a térség túlnyomó részén kialakult erős, mínusz 10–15 fok közötti fagy, lokálisan pedig még ennél alacsonyabb minimumok is előfordultak, de többnyire mínusz 4 és mínusz 8 fok közé hűlt a levegő a leghidegebb órákban. A napi középhőmérséklet átlagosan 20 napon át maradt a negatív tartományban, így a talaj felső rétegei is átfagytak. Tizenötödikétől általános volt a felszíni talajfagy, mely a hónap utolsó hetére elérte maximális, 20 cm körüli mélységét, mielőtt aztán tartósabban engedett szorításából a tél. 

Inkább hó volt 

Mezőgazdasági növénykultúráink legtöbbje jól viselte a hideg periódust: ha a sokfelé csupán vékony, foltos hóréteg nem is, mélynyugalmi állapotukra jellemző jó fagy­tűrésük megvédte ezeket a jelentősebb fagykároktól. A fagyra érzékenyebb dísznövények és egyes szubtrópusi származású gyümölcsfajok azonban védelmet igényeltek, ennek hiányában előfordult a föld feletti részeket érintő, jobbára enyhe-közepes fokú károsodás. A zord éjszakák huszonötödike tájától szűntek meg mindenütt, s az addigra igen megkopott hótakaró is a legkeletibb körzetekre szorult vissza. 

A hónap csapadékösszege 5 és 15 mm között alakult a megyében, délen és keleten hullott a nagyobb, nyugaton a kisebb mennyiség, döntően havazás formájában. A sokéves átlagnál jóval alacsonyabb értékek tanúsága szerint az év első havának végére 15-25 milliméterrel maradt adósunk az időjárás annak ellenére, hogy Hajdú-Bihar hazánk egyik legcsapadékosabb vidékének bizonyult az elmúlt időszakban. 

Debreceni Egyetem – MÉK, Precíziós Növénytermesztési K+F Szolgáltató Központ