Kalandos életet élt a Debrecenből származó üzletember

A könyv mellett egy magyar címerrel ellátott zöld katonai kabát is kitüntetett helyet kapott nemrégiben Czingula János Utópiából az amerikai álomig című magyar nyelvű kiadásának bemutatóján, amit a Debreceni Egyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvtár, a Debreceni Egyetemi Kiadó és az Angol-Amerikai Intézet közösen szervezett. Czingula János 1957-ben hagyta el Magyarországot, Amerikában színészi és üzleti pályán valósította meg önmagát, de magyarságát mindmáig őrzi és büszkén hirdeti - számolt be róla a Cívishír.

Csatár Péter Dezső, a Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Karának stratégiai és gazdasági dékánhelyettese és a fordítóképzés szakfelelőse szívből ajánlotta a kötetet, ami gyerekkorától, Debrecenből indulva mutatja be a szerző életútját. Czingula János mert nagyot álmodni: egy nap az angolul már megjelent könyvével besétált Venkovits Balázs, az Angol-Amerikai Intézet intézetigazgatójának fogadóórájára, és előadta, hogy szeretné, ha magyarul is megismerhetnék a történetét. A Debreceni Egyetem hallgatói vettek részt a fordításban, ami Csatár Péter szerint igen jól sikerült, a könyv letehetetlen.

Czingula Jánossal Venkovits Balázs beszélgetett, aki úgy fogalmazott: a kötet látlelet a történelemről, hiszen a szerző élénken felidézi az ötvenes évek Magyarországát. Aztán többek között arról is kérdezte a szerzőt, mit keres ott mellette - láthatóan fontos díszletként - az a katonai dzseki.

Megtudhattuk, színészi pályafutása kezdetén Amerikában ügynöke ebben készített képet róla, amit a könyv borítójára is választott. A rajta lévő magyar címer története viszont szívszorító emlékeket idéz fel benne. 1957-ben a magyar határon átjutva menekülttáborba került, Salzburgban várta az Amerikába indulást. A táborban vegyesen szállásolták el a nőket és a férfiakat, akik ruhástul aludtak. Az egyik reggel nem találta a dzsekijét, a közelében egy idős, hatvanéves asszonytól kérdezte, nem látta-e. Amikor az megmutatta neki, már rajta volt a forradalmi címer. Kiderült, a nő éjjel fent maradt, hogy rávarrja. Arra kérdésre, hogy miért készítette, azt felelte: „hogy sose felejtsd el, honnan jöttél”. Czingula János hozzátette, a visszatérés valóban jelen volt és van az életében, hiszen gyakran hazalátogat.

A címmel kapcsolatban a szerző elmondta, sokan felvetették, miért nem „A kommunizmusból az amerikai álomig” címet választotta. Amikor utánaolvasott, azt tudta meg, hogy épp ezt az elérni kívánt, de sosem megvalósuló állapotot képviseli a kommunizmus, ezért választotta inkább az utópia szót.

Amerikába jutásának kalandos történetéről is mesélt, amihez először Magyarországról ki kellett szöknie, majd menekülttáborban meghúznia magát, aztán az amerikai nagykövetségen 5-6 interjún részt venni, mire engedélyt kapott a belépésre. A menekültek aztán szinte egymás hegyén hátán tíz napos hajóúton jutottak el Amerikába februárban, amikor a sok vihar miatt az utasok nagy része tengeri beteg lett. Felidézte: kezdeti összes angol szókincsét csupán a yes, a no, az I love you és hands up szavak tették ki. Indiana államban járt egyetemre, leginkább a közösségi helyeken és a templomba járás alkalmával tanult meg angolul. Hollywoodba is eljutott.

Az évek alatt sok különböző vállalkozása volt Amerikában. Az üzletember sikere titkának azt tartja, hogy mindig igyekezett észrevenni a lehetőségeket. Visszaemlékezett első üzletére, amikor az egyetemi épületekről egy másik magyar diákkal rajzokat készítettek, amiket a volt, időközben módossá vált hallgatóknak négy dollárért árultak. Legutolsó jövedelmező vállalkozása egy igen innovatív ötletből fakadt: napelemekből gőzt akart csinálni. Az amerikai álom alatt a lehetőségeket érti.

Álmodni és célokat kitűzni sosem késő. Czingula János azt is szeretné elérni, hogy könyvéből film készüljön.