Stresszt, szorongást, lelki problémákat okozhat a bezártság

A koronavírus miatt számos ember bezártságban szenvedhet, a kijárással kapcsolatos korlátozások sokak életét megnehezíthetik. Az elszeparáltság eltérő hatást válthat ki az emberekből. Vannak, akiknek ideális a jelenlegi helyzet, hogy nem kell kapcsolatba kerülniük másokkal, de ettől függetlenül alapvetően szükségünk van az emberi kapcsolatokra.

– A tapasztalat azt mutatja, hogy mindenki, még az is, aki jobban szeret saját maga rendelkezni az idejével, hiányolja a társas kapcsolatokat. Az embereket az egymástól való elzártság megviseli, és ennek többféle megnyilvánulása lehet attól függően, hogy az egyén milyen személyiségjegyekkel rendelkezik – mondta Pintér-Eszenyei Zsuzsanna klinikai szakpszichológus. – A jelenlegi időszakban gyakoribbá válnak a szorongásos problémák és gondolatok, továbbá előfordulhatnak pánikrohamok is. Akinek megfelelőek a szociális kapcsolatai, ennek hiánya miatt éli meg nehezen a mostani időszakot. Az érintésnek fontos szerepe van az érzések és az intimitás kifejezésében. Ezt ebben az időszakban hanyagolnunk kell. A testi kontaktusok hiánya azonban akár pozitívumként is megjelenhet, hiszen sokan egyre jobban tartják a kapcsolatot olyan barátokkal és rokonokkal, akikkel korábban csupán szakaszosan beszéltek – tette hozzá.

Online „találkozások”

Az esti kijárási korlátozást többen nehezen viselik, hiszen minden napjuk „összesűrűsödik”. A szoros programterv miatt kapkodósabban, stresszesebben végezhetjük a napi feladatainkat, és kieshetnek olyan időtöltések, amelyek az elménket felszabadíthatják.

– Aki eddig esténként járt futni, át kell tennie a sportolási időt másik napszakra, rosszabb esetben teljesen el kell hagynia – vélekedett Pintér-Eszenyei Zsuzsanna. – A koronavírus sok lehetséges időtöltést elvett tőlünk: nem tudunk beülni a barátokkal egy kávézóba, megnézni a moziban egy filmet, vagy elmenni egy romantikus vacsorára a párunkkal. Akinek van rá lehetősége, igyekszik alternatívákkal megoldani a helyzetet, ezért egyre többet játszanak csoportosan online társasjátékokkal. Gyakoriak az internet világába helyezett családi találkozások vagy születésnapi partik. Természetesen ezek nem egyenértékűek a személyes jelenléttel, de próbálnak helyettesítő tevékenységet találni – fűzte hozzá.

„A négy fal közé zártság aktiválhat egy depressziós, stresszes hajlamot, amelynél felerősödhetnek a szorongásos tünetek. A jelenlegi helyzetben a szorongás bármely fajtája megfigyelhető, akár egy pánikroham, egy betegség vagy az általános formájában”

– mondta a klinikai szakpszichológus. – A kényszeres tünetek és a fóbiák is felerősödhetnek. Azok, akik jobb küzdési képességekkel rendelkeznek, meg fogják találni azokat az alternatívákat, amelyek lehetővé teszik a kapcsolódási módokat, így kevésbé jelennek meg náluk a viselkedéses és hangulati problémák. Akinek ez nehézséget okoz, könnyen előfordulhat az elidegenedés. Vannak, akik úgy reagálnak, hogy a hiányuk miatt eltolják maguktól az okozó tényezőt, így olyan érzés keletkezik bennük, mintha minden rendben lenne – folytatta. – Összességében mégis az látható, hogy a mindennapokban felértékelődnek az emberi kapcsolatok. Szembesülünk azzal, hogy nem érdemes eltolni magunktól a társainkat akkor sem, ha minden rendben van a világban – mondta.

Akár dühkitörés is lehet

A bezártság depresszióhoz is vezethet, hiszen nem egyszerű megküzdeni a mindennapos bizonytalansággal. Az embereknél félelmet okozhat az, hogy nem tudják, meddig járhatnak boltba, és milyen további korlátozások mellett kell élni az életüket. Továbbá a személyes kapcsolatok megvonása és a szabadságuk körbekerítése magas fokú frusztrációt okozhat, ami pedig akár dühkitörésben nyilvánulhat meg. A szakember megosztotta, hogy többségében a bizonytalanság az, ami a leghamarabb depresszióhoz vezethet. Figyelmeztetett:

fokozottan ügyelni kellene azokra, akiknek a közvetlen környezetében élnek olyan egyének, akik hajlamosabbak az agresszív viselkedésre.

Vámosi Kira