Otthoni játék a home office ideje alatt

A koronavírus-­helyzet olyan körülményeket teremtett mindenkinek, melyhez meg kell/kellett tanulnunk alkalmazkodni. A szülők számára is monumentális kihívást okozott a megváltozott élet. Eddig sem volt egyszerű megszervezni a napokat, most pedig egyenesen embert próbáló feladat minden családnak. – Úgy gondolom, hogy az egyensúly megtalálása ebben a szituációban létfontosságú, és ebben rejlik az egész kulcsa – mondta Erdélyi Anita, a Csemeteliget Baba-mama és Gyermekközpont vezetője, aki szerint ezt úgy tudjuk elérni, ha például nem vagyunk maximalisták.

„Kivitelezhetetlen, hogy egyszerre mindennek meg tudjunk felelni. Ha mindent csak 70-80 százalékon teljesítünk, azzal sokkal többet érünk el”

– fűzte hozzá. Szerinte az is fontos, hogy tudjunk előre tervezni: heti bevásárlást, heti menüt, mikor játszunk a gyerekekkel, mikor játszik a gyermek önállóan, mikor dolgozunk, főzünk, tanulunk, mikor tudunk egészségügyi sétát tenni. – Ezután ki tudjuk alakítani a napirendet családunkra és élethelyzetünkre szabva. Ez nemcsak az édesanyáknak ad mankót, hanem a gyermekeknek is biztonság­érzetet nyújt, ami nagyon fontos nekik ebben az időszakban. Így nem fog elcsúszni a nap, és nem leszünk tőle feszültek, hogy ezt és ezt sem sikerült megcsinálnunk. Próbáljuk tartani a napirendet, másképp nincs értelme. Szánjunk magunkra is naponta 15-20 percet, amikor egyedül vagyunk, és csináljuk azt, ami kikapcsol, és amiből tudunk töltekezni – ajánlja.

Önálló játék

Minél nagyobb a gyermek, annál hosszabb időre lehet tőle elvárni, hogy egyedül játsszon. – Míg a totyogók 5-10 percet, a bölcsisek 15-20 percet, a nagyobb ovisok és a kisiskolások ettől már többet, akár 35-40 percet is tudnak egyedül tevékenykedni, sőt jobban is igénylik már – közölte Erdélyi Anita. Hozzátette: az, hogy mennyit játszik a gyermek önállóan, sok mindentől függ. Egyrészt nincs két egyforma gyermek. Van olyan bölcsis korú csemete, aki 10 percet sincs el egyedül, de van olyan, aki akár 20-25 percet is eljátszik úgy, hogy közben a közelében vagyunk, szemmel tartjuk, de nem szólunk bele a játékába. Másrészt az apák és anyák sem egyformák. Vannak szülők, akik megtanították a gyermekeket egyedül lenni és hagyni unatkozni kicsit, hogy a gyermek feltalálja magát, és játsszon, kibontakozzon, és vannak, akik nem. Utóbbiaknak most gondot jelenthet az, hogy nem játszik egyedül a gyermek még fél órát sem.

De meg lehet-e tanítani önálló játékra a gyermeket ebben az időszakban? A szakember szerint igen, mert most együtt vagyunk otthon egész nap, és jobban ki tudjuk alakítani, mint mondjuk egy bölcsis vagy ovis nap után.

– Elengedhetetlen, hogy ne legyünk ingerültek, és semmiképpen se mondjuk gyermekeinknek azt, hogy „Menj egyedül játszani, szeretnék egyedül lenni/dolgozni!” Kommunikáljunk velük a gyermek korának megfelelő szinten: nézd, kicsim, tudod, hogy most mindannyian itthon vagyunk, anyának dolgoznia is kell, és meleg étel is kell az asztalra, hogy tudjunk mit enni. Tudnál most egyedül játszani kicsit? Tudom, hogy képes vagy rá, bízom benned! – hívta fel a figyelmet a szakember, aki szerint ezzel biztatjuk, bátorítjuk őt.

Erdélyi Anita szerint érdemes kiválogatni a nem megfelelő minőségű játékokat, és hagyjuk meg az olyanokat, mint a fa vasúti sín, az építőkockák, a babák, a kisautók, melyek több célt is szolgálhatnak. – Alakítsunk ki közös játékidőt (de ekkor is hagyjuk, hogy a gyermek irányítsa a játékot), és olyan játékidőt, amikor egyedül játszik, hagyjuk magunk mellett játszani, míg egyéb tevékenységet végzünk, illetve csökkentsük minimálisra naponta a képernyő előtt töltött időt – tanácsolja.

Mankó a szülőknek

A szakember néhány játék­ötlettel is segíti a szülőket, korosztályonként miként foglalhatjuk le a gyerekeket. Az 1–2 évesek: matatófal, bunkerezés párnákból, nagy papírdobozból autó/játékkonyha készítése, építőkockák, vagy padlóra matrica/szigetelőszalag ragasztása autópályaként szolgálva, akadálypálya építése a lakásba, mágneses tábla készítése (fatábla hobbiboltban kapható mágnesfestékkel lefestve, felfúrva a falra), melyre akár krétával is tudnak firkálni. Hangosmese, koruknak megfelelő mondóka és zenehallgatás, babakonyha, bábozás, ujjfestés, gyurmázás.

3–5 évesek színezhetnek, legózhatnak, legóalaplapból és kockákból labirintust készíthetnek, mely golyóvezetőként szolgál; kavicsfestés, nagyobbaknál szerepjátékok, korosztálynak megfelelő társasjátékok, illetve bigyókeresés jöhet szóba, azaz valamit eldugunk, és keresse meg a gyerek.

7–10–12 éveseknek már ajánlottak az egyszemélyes társasjátékok, kincskeresés a lakásban, olyan programok az interneten, melyekkel a tananyagot tudják gyakorolni játékosan, legózás, gyöngyfűzés, vasalható gyöngyözés. – Kiváló családi program a kézműveskedés, ragasztás, vágás, maszatolás, festés, vagy hangosmese-hallgatás és azt követően bábkészítés, majd a mese elbábozása. Jó kis mozgásos feladat, és több korosztály is élvezheti: 30 db A/4-es lapra mozgásos feladatok írása (például 10 guggolás, 15 másodperc helyben futás), elhelyezzük a földön egyfajta társasjátékként egymás után a lapokat, s ki mennyit dob, annyit lép előre – fűzte hozzá Erdélyi Anita.

Pálfi-Tóth Zoé