Tiszta horror

2019.11.15. 07:00

Zombiszarvasoktól rettegnek

A szarvasokat betegíti meg az a fertőzés, amely egyre nagyobb tempóban terjed Amerikában. Gyógyszer nincs ellene és emberekre is veszélyes, hasonlít a kergemarha-kórra.

Fábos Erika

Már az Egyesült Államok felében – 26 államban – megjelent egy új, a szarvasféléket fertőző betegség, amelyet „zombiszarvaskór” néven emlegetnek – írja a Vasárnap Reggel legutóbbi száma. Az elnevezés találó, a fertőzött állatok ugyanis pont úgy viselkednek, mint a horrorfilmek zombijai.

Botladoznak, nyáladzanak, nem mutatnak félelmet, sőt megtámadnak mindent, ami mozog, még az embereket is.

Ráadásul nemcsak ezért veszélyes az emberre.

A betegség hivatalos neve Central Wasting Disease (CWD), magyarul krónikus sorvadásos rendellenesség, amely egy neurodegeneratív fertőzés,

nincs sem oltás, sem gyógyszer ellene.

A kergemarha-kórhoz, azaz a Creutzfeldt-Jakob-szindrómához hasonlóan ez a betegség is először koordinációs problémákat és viselkedészavart okoz, kórokozói pedig az egész testben megtalálhatók. Abban is hasonlít a kergemarhakórhoz, hogy CWD is egy úgynevezett prionbetegség. Terjedéséért egy hibás szerkezetű, önmagát replikáló fehérje, a prion a felelős, amely a szervezetbe jutva a normális térszerkezetű azonos fehérje szerkezetét a maga képére formálja. A neurodegeneratív betegség aztán az agy szivacsszerű elváltozását okozza, ennek tudható be a megváltozott viselkedés, elbutulás is. A sorvadás végül minden esetben az állat elhullását okozza.

A hőkezelés sem pusztítja el

Bár dokumentált emberi fertőzés még nem fordult elő, és könnyen lehet, hogy nem is fog, de Michael Osterholm, a Minnesotai Egyetem járványkutatója szerint ez még nem jelenti azt, hogy veszélytelen. A kutató kiemelte, hogy tíz év után észlelték először azt is, hogy állatról emberre terjedt a Creutzfeldt-Jakob-kór, ráadásul a Minnesotai Egyetem kísérletei szerint a CWD egereket például képes megtámadni, így

lehetségesnek ítélik a fajok közötti fertőzéseket is.

A járványügyi hivatal mindenesetre figyelmeztetést adott ki, elsősorban a vadászoknak. Mivel a betegség akár egy évig is lappanghat az állatban, mielőtt tüneteket okozna, és mert a hőkezelés, sütés-főzés sem pusztítja el a kórokozót, így azt javasolják, hogy a vadászok figyeljék a központ híradásait. A vadászterületeken mintavevő állomásokat állítottak fel, amelyekben öt perc alatt ellenőrizhető, hogy az elejtett vad fertőzött-e. A biztonság kedvéért az is javasolják, hogy az elejtett vad húsát ne fogyasszák el.

Kerge marhák Európában

A kergemarha-kór (BSE – Bovine Spongiform Encephalopathy) vagy másik nevén a szivacsos agysorvadás utoljára az 1990-es évek közepén okozott komoly riadalmat Európában. A járvány Angliából indult, ahogy elsőként az 1980-as években is, ám legutóbb kimutatták azt is, hogy van összefüggés a hasonló emberi betegség, a Creutzfeld-Jakod szindróma és a BSE kór között. Vagyis fertőzött marhahússal emberben is okoz betegséget a vírus, amely ráadásul a sütés-főzésnek is ellenáll. Emiatt az angliai eredetű marha, illetve marhahús és marhahúskészítmények importját szinte minden európai ország megtiltotta, később maga az Európai Unió is teljes importstopot rendelt el. Azt is előírták, hogy a két és félévesnél idősebb szarvasmarhákat meg kell semmisíteni, ennek több milliárd fontos költségeiből 30 százaléknyit az EU magára vállalt.

 

Ezek is érdekelhetik