Volt állami gondozottak találkoztak

Debrecen - Ma Hajdú-Bihar megyében 1600 gyerek nevelkedik állami gondozásban, beleértve a nevelőszülőknél elhelyezett fiatalokat is. Annak ellenére, hogy a szakemberek kiemelik a családban nevelkedés fontosságát, a nevelőszülő mint hivatás hiányszakma hazánkban.

A Bihari Állami Gondozottak Egyesülete által szervezett szombati találkozón erről is beszélgettek az érintettek.

Csaknem háromszázan vettek részt Debrecenben, a Pósa utcai közösségi házban a szombaton lezajlott volt állami gondozottak találkozóján. A rendezvényen hasonló sorsú felnőttek és gyerekek gyűltek össze, hogy egy izgalmas családi nap keretén belül ismerkedjenek és megosszák egymással tapasztalataikat. Búzás Lajos, a BAGE elnöke a délelőtti kerekasztal-beszélgetés során elmondta: az esemény legfontosabb célja, hogy felhívja a figyelmet az utógondozás fontosságára.

Fotó: Szakál Adrienn

- Ha az állami gondozásból kikerül egy fiatal, a rendszer elengedi a kezét, és nem történik hatékony utánkövetés. A lakásotthonból, ha a gyerek nem tanul tovább nappali tagozaton, 18 évesen ki kell költöznie. Az 18. életévét betöltött állami gondozott, aki egyszer sem szökött meg az intézetből, 1,8 millió forinttal kerül ki a nagybetűs életbe. Minden szökés során az állam levon ebből a keretből. Ezek a gyerekek gyakran 18 éves korukig nem látják a vér szerinti szüleiket, mégis ragaszkodnak hozzájuk. A „szabadulás” után megjelennek a szülők, akik hazacsalogatják a gyereket, és az a kis tőke, amivel elindult volna, hetek, hónapok alatt eltűnik a bankszámlájáról. Aztán a gyereket újra kirakják az utcára. Általában ilyenkor jelentkeznek az egyesületnél - magyarázza a BAGE vezetője, aki szintén állami gondozottként nevelkedett.

Fotó: Szakál Adrienn

Egy ember is siker

A Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálattal karöltve tízből három-négy gyereket tudunk hatékony utógondozást elérni. Van gyerekünk, aki a debreceni Egyetem joghallgatója, egy másik fiúnk a Színművészeti Egyetemen harmadéves. A BAGE nagy hangsúlyt fektet a tehetséggondozásra, próbálnak minden fiatalnak utat mutatni, milyen területen érhet el sikereket a jövőben. A Domb utcai irodánkban az ingyenes szaktanácsadás mellett minden technikai feltételt biztosítunk a volt „zacisoknak” ahhoz, hogy albérletet, munkahelyet találjanak. Segítünk az önéletrajzírásban, az álláskeresésben. – magyarázza a találkozó szervezője.

A nevelőszülők életet mentenek

Az én szüleim is nevelőszülők, én is az vagyok, három kisgyerekem van, - meséli Balogh Gáborné Éva, a hajdúhadházi Pünkösdi Gyülekezet zenekarának vezetője. Hozzám 6 hónaposan került az első gyerek, aki beteg volt, ezért lemondtak róla a vér szerinti szülők. Néhány hónap múlva csatlakozott a kistestvére is, aki - amint az édesanyja megszülte -hozzám került. A legnagyobb lányom hazagondozás alatt van, ami azt jelenti, hogy kialakulóban van az ideális kapcsolat a vérszerinti szülőkkel. A nevelőszülő feladata részben az, hogy támogassa a gyereket a hazagondozás valamit az örökbefogadás folyamatában. Ma Magyarországon nevelőszülő-hiány van annak ellenére, hogy a nevelőszülőknél elhelyezett gyerekek felnőttként sikeresebbek és családcentrikusabbak. Az állami gondozott gyerekek nagyon szeretetéhesek, ezért ezt a munkát csak szeretetből lehet végezni. Azt hiszem, elsősorban anyagi okokból nem vállalják a nevelőszülői tevékenységet annak ellenére, hogy nagyon sok örömöt tud nyújtani. A nevelőszülői hivatás nincs korhoz kötve, különböző orvosi, pszichológiai szűréseken vesznek részt a jelentkezők, valamint a lakókörülményeket is vizsgálják. Évente továbbképzésre járunk, ezt egy nevelőszülőnek mind vállalnia kell. A nehézségek ellenére ez egy csodálatos munka. Egy 10-12 férőhelyes lakásotthonban nincs jó példa a gyereknek, főleg ha hátrányos helyzetből érkezik. Örömmel tapasztaljuk, hogy a csecsemőotthonokban egyre kevesebben vannak, hiszen őket könnyebb örökbe adni.

Fotó: Szakál Adrienn

A közösség ereje

A Nagysándor-telep egy elöregedett városrész, hasonló attitűdökkel, mint amiket a vidéki falvakban látni. Az itt élők jelentős része hátrányos helyzetű, így nagy örömöt jelent minden ilyen közösségi esemény – mondja a rendezvénynek otthont adó EU-Roma Országos Egyesület vezetője, Aba-Horváth István, aki maga készítette el a csaknem 300 fős csoport ebédjét. Minél többet találkozunk, annál jobban megismerjük egymás gondolkodását, így tudunk aztán közösen véleményt alkotni, közös nevezőre jutni. Ez a közösségfejlesztés. A mai rendezvény annak a társadalmi összefogásnak a része, amihez a mindennapokban a saját időmmel, szakmai tudásommal járulok hozzá. Ezt a helyet azért kaptam a várostól, hogy nyissunk ki minden ajtót, jöjjenek be friss gondolatok, új eszmék, és ezek mentén úgy segítsünk a rászorulóknak, hogy annak a magyar nemzet legyen a nyertese.

SzA