Az én Eb-m: Feczkó Tamás - Ahol osztrák fúvósok zenéltek a magyaroknak

Debrecen - Szurkolt és persze szakmázott is picit a bordeaux-i stadion lelátóján Feczkó Tamás.

Itthon kivetítő előtt nagy társaságban, vagy éppen magányosan a nappaliban sem volt semmi átélni a magyarok osztrákok elleni győzelmét (2–0), de igazán azok számára lehetett feledhetetlen a bordeaux-i este, akik a helyszínen látták a meccset. Feczkó Tamás, az NB II-es Balmazújváros csapatának vezetőedzője utóbbiak közé tartozik.

Hihetetlen élményhez jutottunk, jó volt magyarnak lenni." Feczkó Tamás

– A családommal együtt érkeztem Franciaországba, a jegyünk a magyar tábor kellős közepére szólt, ott pedig esély sem volt arra, hogy csendben maradhassunk, persze nem is akartunk, így én is alaposan kiengedtem a torkomat – kezdte az élménybeszámolót az Izland elleni szombati meccset is a helyszínen megtekintő Feczkó Tamás. – Hihetetlen élményben volt részünk, jó volt magyarnak lenni Bordeaux-ban. Már a stadionhoz vezető út is lenyűgözőre sikerült, a ­meccs pedig leírhatatlan. Persze nemcsak egyszerű szurkolói szemmel néztem a pályán történteket, így megállapítottam, hogy Gera Zoltán, Nagy Ádám és Kleinheisler László a jók között is a legjobbnak bizonyultak. Szerencsénk is volt, mindkét magyar gólt abba a kapuba rúgták a ­mieink, amelyiknél helyet foglaltunk. Hatalmas ünneplés követte a mérkőzést, de az is jó érzés volt, amikor kifelé menet a stadionból utánam kiabálták: „Hajrá, Balmaz!”. A két tábor között szent volt a béke, az mindent vitt, amikor az osztrák fúvós zenekar az ünneplő magyar szurkolóknak húzta a talpalávalót.

– Mi másban bízhatnánk, mint abban, hogy valami hasonlóban lesz részünk Marseille-ben, az Izland elleni mérkőzést követően is. Amikor is, ha minden jól alakul, akár a továbbjutást is ünnepelheti a több ezer magyar.

- ÉKN-BT -