Pajzzsal, íjjal és lóval ​temették el a harcost

Berettyóújfalu - Egészen a kőkortól kínál látnivalót az 1700 hektáros lelőhely.Amikor „beszkennelte a tájat” az eszköz, vagyis a magnetométerrel végigpásztázták (működése azon alapul, hogy a vas, cserép és egyéb tárgyak jelenléte megváltoztatja a helyi mágneses tér értékét) a majdani M4-es autópálya Berettyóújfalu-Nagykereki szakaszát, még nem gondolták, hogy temetőt is találnak, és a korábban kiásott szondaárkok sem jeleztek efféle leletanyagot. Ám miután lesimították a föld felszínét, rögtön láthatóvá váltak a téglalap alakú részek, ahol más színű volt a föld, sőt a magasabban fekvő csontok is – mesélte Farkas Zoltán, a Salisbury Kft. ásatásvezető régésze. Ő és csapata felel a Déri Múzeum megbízásából azért, hogy az útépítést megelőző feltárás során válaszokat kapjunk a múltból.

– Szinte valamennyi sírt kirabolták, így a kardok, lándzsák, fibulák, övcsatok, csontfésűk, bordás csészék és edények, valamint az aranyozott pajzsdudor csak azért láthatott most napvilágot, mert nem találták meg a rablók; eddig a falban vagy az elhunyt alatt pihentek.

Az egyik lándzsa például, talán egy rítusnak köszönhetően, állítva volt, a pajzsdísz szintén nem a csontok mellett feküdt – mondta a régész. Gyermek-, felnőtt-, sőt lócsontváz is volt a sírban, – néhány koponyán megjelent a torzítás nyoma – minden csontanyag a múzeumba kerül, ahol további vizsgálatokat követően döntenek a sorsukról. Mivel az ásatás egy jó ideje már tart, a megtalált pajzsdudort már restaurált állapotában is lencsevégre kaphattuk.

Az ásatásvezető kérdésünkre elmondta, hogy mivel az egész Kárpát-medencére jellemző, hogy minden talpalatnyi része lelőhely (hiszen időtlen idők óta lakott), nem meglepő, ha egy-egy útépítés okán nem kell dolgavégezetlenül visszatemetni a földet.

Apró változás

A nyomvonalat feltárva nyolc sírsor rajzolódott ki, avarok és gepidák temetkezési helye lehetett: köztük avar „halottas ágy” – lábakon állt a koporsó. Az avatatlan szem számára izgalmas, ahogyan a különböző népcsoportok és korok nyomai egymás mellett fedezhetők fel. A gepida temető mellett ugyanis avar lovas temetkezések, házra utaló nyomok és látványos – a neolitikumból származó – anyaglelőhelyek gazdagítják a feltárást.

Mindez megerősíti, hogy a Ősberettyó oldalát, az akkor lápos, mocsaras, kiváló élőhelyekkel és adottságokkal rendelkező területet szívesen lakták. Örök kérdés, hogy a mai ásatások eredményei megváltoztathatják-e az eddig ismert történelmet...

– A hazai régészeti kutatások a 19. század óta folynak, így nagy változásokat nem várunk. Picit a korszakok határait szeretjük tologatni. A gepidákat illetően is az történt, hogy már tudjuk, sem a hun, sem az avar terjeszkedés idején nem tűnnek el innen véglegesen, hanem a maradók beállnak közéjük – hangsúlyozta Farkas Zoltán.

HBN-BB

Szenzációs leletekre bukkantak Berettyóújfaluban

Berettyóújfalu - A temető az elmúlt évek legnagyobb felfedezése ebből a korszakból, hatalmas gepida leletanyaggal büszkélkedik.