Lelki problémák a digitális családokban

Debrecen - A fiatalok napjainkban nem tudnak érzelmek mentén megfelelően kapcsolatokat létesíteni.

A magyar tizenöt évesek 40 százaléka különféle pszichoszomatikus problémákkal küzd, míg 20 százalékuk rossz egészségi állapotban érzi magát – áll a HBSC kutatásában, mely 42 ország tinédzsereit vizsgálta. – Ez az igen magas szám, a digitális világra, a felgyorsult információáradatra és a szülők oda nem figyelésére vezethető vissza sok esetben, bár az iskolai túlterhelés is közrejátszhat ebben – fogalmazott prof. dr. Nagy Beáta Erika, a Debreceni Egyetem Klinikai Központ Gyermekgyógyászati Klinika Gyermeklélektani és Pszichoszomatikus Osztályának vezetője.

Mint azt a szakember elmondta, egy legfrissebb kaliforniai kutatás szerint 11 percenként kap az átlagember egy üzenetet, tehát rendkívül felgyorsult életet élünk, és ebben a túlfeszített tempóban, betáblázott életvitelben nőnek fel a gyermekeink. – Az Oxfordi Egyetem kutatásai például arra mutatnak rá, hogy a mai tinédzserek 5-6 órát töltenek a képernyő előtt. Ennek hatására egy virtuális világba kerülnek. Az emberi környezettől, társaktól is elszigetelt helyzet miatt nem tudják az érzelmeiket megfelelően kifejezni, s ez társkapcsolati, szocializációs, figyelmi, tanulási zavarokhoz, a devianciák felerősödéséhez, konfliktusmodellezéshez és agresszióhoz is vezethet – hívta fel a figyelmet a gyermek-szakpszichológus.

A korlát kapaszkodó is

Egy német egészségbiztosító társaság kutatási eredményei szerint 5-8 százalékkal csökkenthetőek a testi-lelki tünetek a gyermekeknél, ha napi legalább egy közös étkezés megvalósul a családban. Segít továbbá, ha a gyermek életkorának megfelelően valamilyen családi kötelezettségben vesz részt, házimunkát végez, ezzel megtanulva a felelősségvállalás fontosságát, és ha korlátozzuk a digitális eszközök és média használatát. Legalább ilyen fontos megbeszélnünk velük az aznap történt, számukra fontos eseményeket is, lehetőleg családi játék közben.

– Sokszor jön hozzám a szülő, hogy azért nem korlátoz, mert fél attól, hogy rácsapja a gyermek az ajtót. Azonban ha kellő időben kezdjük a szabályok felállítását, és ebbe nő bele a gyermek, akkor ez a korlát amellett, hogy biztonságérzetet ad, kapaszkodót is jelenthet számára. Többször találkoztam azzal a helyzettel is, amikor a szülő már az óvodáskorú csemetéjének is megveszi az okostelefont, mondván, ha a többieknek is van, az ő gyermeke ne érezze magát kiközösítve. Pedig erre az eszközre ebben az életkorban nincs szüksége – mutatott rá dr. Nagy Beáta.

Üres a szeretet tankja

A kamaszkor alapvetően egy rendkívül érzékeny időszak a gyermek életében, azonban vannak olyan jelek, amelyekre szülőként fontos figyelnünk.

A dührohamok, az állandó osztott figyelem következtében kialakult tanulási és figyelemzavar, ha nem mozdul ki a szobájából, továbbá a baráti, kortárs közösségből is kimarad, mind aggodalomra adhat okot."

– Napjainkban egyre gyakoribb a fiatalok körében az érzelmi, kötődési, életvezetési, alkalmazkodási zavar és a szorongásos kórképek kialakulása, valamint a kockázatvállaló magatartás is felerősödhet, vagyis könnyebb rávenni őket a drogfogyasztásra, dohányzásra, szexuális aktivitásra és így tovább – mondta dr. Nagy Beáta.

A szakember szerint a lelki problémák sok esetben a szeretethiányos vagy szélsőségesen túlóvó, elutasító közegre vezethetők vissza. – Ha a tinédzser gyerekkorától kezdve nem kapta meg az életkorának megfelelő elfogadó szeretetet, ha üres a szeretet tankja, és sokszor az iskola és a szülő is csak számon kéri, hibáztatja, megszégyeníti, nem dicséri és biztatja, nem bátorítja, így negatív énképe erősödhet, önbizalomhiánya nőhet, a jellemformálódása válhat bizonytalanná.

Azt gondoljuk, hogy akkor válik a gyermekünk megelégedetté, ha tárgyakkal halmozzuk el, pedig a legfontosabb a vele töltött minőségi idő, de sajnos a közös élmény, közös játék nagyon sokszor hiányzik a családok életéből"

– fűzte hozzá a gyermek-szakpszichológus. Szerinte a gyermekek épp a digitális kütyükkel töltik be azt az űrt, mely a ráfigyelés hiánya miatt keletkezik. Ezen eszközök azonban, ilyen formában károsak. Egy oxfordi kutatásban igazolták, hogy a digitális függőség miatt a fiatalok agykérge elvékonyodhat, s ez kognitív deficithez és alvászavar kialakulásához vezethet – figyelmeztetett dr. Nagy Beáta.

A pszichoterapeuta véleménye szerint a fiatalok proszociális személyiségvonásainak a kibontakoztatása lenne a legfontosabb. Vagyis azokban a tulajdonságokban próbáljuk megerősíteni őket, amelyek a kreatív identitásukat stabilizálják: a családdal, barátokkal közös játék, mozgás, zenei és hasonló élmények.

- Páli-Tóth Zoé -

Elváltak gyerekeinél

A statisztikák alapján az egyszülős családokban jellemzően megnőhet a fiatalok kockázatvállaló magatartása. Különösen az apa – függetlenül halál vagy válás miatt – elvesztése a rizikómagatartást, a dohányzást, a szexuális aktivitást felerősítheti. Ez persze nem jelenti azt, hogy minden csonka családban automatikusan ilyen problémákkal kell szembesülni, hiszen ha a szülők megfelelő módon tudják kezelni a válást, jó a kommunikáció, illetve megfelelő mintát, értékrendet, következetességet és érzelmi biztonságot tudnak nyújtani a gyermek számára, akkor egészséges pszichével nő fel, pozitív önértékelése és önbizalma alakul ki.

Korán érnek – persze csak hormonálisan

Nagyanyáink, dédnagyanyáink idejében a serdülőkor hormonális része, a testi változások 14-15 éves korban indultak. Az utóbbi évtizedekben azonban észrevehetően sokkal korábban megkezdődik a hormonális érés, melyet viszont a lelki érettség nem követ. A korai serdülőkor a gyermekek 9-10 éves kora körül kezdődhet, a középső serdülőkor 13-14 éves korra tehető, és bizony késői serdülőkornak a fiatal felnőtt 18-21 éves kort vesszük a modern társadalmi felosztás szerint.

[related-post post_id="4115975"]

[related-post post_id="4105977"]