ESZOSZ: több százezer forint fejenként, közel ezren már megkapták

Budapest, Debrecen - Majdnem kilencszáz hajdú-bihari károsultról tudnak, nagy erőkkel zajlik a kifizetés.

Január 27-ig az Első Magyar Környezettudatos Szociális Országos Szövetkezet 991 volt dolgozójának elmaradt munkabérét fizették ki a Bérgarancia Alapból; az „ESZOSZ-ügyként” elhíresült botrány kapcsán több mint 2800 munkavállaló járt pórul; a Miniszterelnökség tájékoztatása szerint „mindenki meg fogja kapni az eddig ki nem fizetett és jogszerű munkabérét”.

– A kormány számára a legfontosabb az, hogy az ESZOSZ-károsultak a lehető leghamarabb megkaphassák jogos munkabérüket, amelyért sokszor erőn felül dolgoztak meg. Ahhoz, hogy a pénz eljusson a munkavállalókhoz, a bíróság döntésére volt szükség, amelyre sajnos tavaly november 23-ig kellett várni. Az azóta eltelt időszakban azonban mára már közel 1000 dolgozó kapta meg elmaradt fizetését, összesen több száz millió forint értékben – értesült a Napló a Miniszterelnökségtől.

Gyorsan megszüntették

Emlékeztetőül: az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) – támogatóként – és az ESZOSZ uniós pénzből szerződött hátrányos helyzetű, alulképzett emberek foglalkoztatására 2014 decemberében. Utóbbi 2,9 milliárd forint támogatásból és 2,5 milliárdos önerőből vállalta a feladatot mintegy 2800 új munkahely létrehozását tűzve zászlajára. Alapvetően erdőkben dolgoztattak volna, a munkán az erdészetekben fellelhető faapríték összegyűjtését, illetve fapellet előállítását értették (amit a honlapjuk szerint magyarországi hőerőműveknek, önkormányzatoknak értékesítettek volna). Azonban a projekt alig indult el 2015 tavaszán, a munkavállalók máris panasszal éltek, mondván, az ESZOSZ nem biztosította a munkafeltételeket, illetve néhány hónap elteltével igazolt munkabérüket sem fizette ki.

Ezért az EMMI a Miniszterelnökséggel 2015 augusztusában soron kívüli ellenőrzést végzett, és a feltárt szabálytalanságok miatt megszüntették a programot. Közben az ESZOSZ megkezdte a dolgozók jogviszonyának megszüntetését és nem is fizette ki őket. Ez nem csak a jogszerűtlensége miatt volt gond, hanem azért is, mert eleve hátrányos helyzetű embereket érintet.

A NAV nyomoz

Kérdésünkre a Miniszterelnökségen elmondták: az összes dolgozónak mintegy harmadát, 893 főt közvetített a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Osztálya. Arról, hogy a megyénkbeli károsultak mely települések lakói, nincs információjuk. Ugyanakkor a hírek szerint a legtöbben Nyíradonyból és környékéről szegődtek el az ESZOSZ-hoz.

– A felszámoló az átvett iratokat folyamatosan dolgozza fel, és ezek alapján kezdeményezi a megállapítható és jogszerű elmaradt munkabérek kifizetését.

A Bérgarancia Alapban a forrás rendelkezésre áll, így mindenki meg fogja kapni az eddig ki nem fizetett és jogszerű munkabérét

– hangsúlyozta Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség miniszterhelyettese. Lapunknak azt is elmondta, hogy az ESZOSZ-ügyben a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Észak-alföldi Bűnügyi Igazgatósága 2015. augusztus 13-án rendelt el nyomozást, amely jelenleg is zajlik.

Rendkívüli ellenőrzés

Az ESZOSZ a botrány kirobbanása után egyebek mellett arra is hivatkozott, hogy a munkavégzés sokszor a dolgozók miatt hiúsult meg. Konkrétan azt írták, hogy 2015 júliusára már 959 fő esetében bontottak szerződést „legtöbbször a munkavállaló szerződésszegő magatartása” következtében. Kíváncsiak voltunk arra is, vajon vizsgálja-e valaki, hogy korrekt körülmények között történtek-e a szerződésbontások.

– Az EMMI 2015. augusztus 17-én levélben fordult a Nemzetgazdasági Minisztériumhoz munkaügyi ellenőrzés kezdeményezése érdekében, tekintettel a munkaviszonyok megszüntetéseinek rendezetlen körülményeire és a személyi anyagok hiányosságára. A munkavállalói bejelentésekre tekintettel pedig az EMMI és a Miniszterelnökség is rendkívüli ellenőrzést végzett. Az így feltárt szabálytalanságok megállapítását követően a támogató elállt a támogatási szerződéstől, az ESZOSZ (később pedig a végelszámoló) megkezdte a jogviszonyok jogszerű lezárását. Tudomásunk szerint az, aki vitatta jogviszonyának megszüntetését, élt jogorvoslati jogával és bírósághoz fordult – reagált a miniszterhelyettes.

HBN

1,2 milliárd már elment

Vizsgálták-e, hogy miként garantálta az ESZOSZ annak a 2,5 milliárd forintnak a meglétét, ami önerőként szükséges volt a 2,9 milliárd forint uniós támogatás elnyeréséhez? Megfelel a tényeknek, hogy az ESZOSZ 1,2 milliárd forintot használt fel a támogatásból? Kiderült, hogy mire költötték? Mennyit fizettek ki ebből a dolgozóiknak és mennyit költöttek a saját működésükre?

Csepreghy Nándor válasza szerint az ESZOSZ a támogatási szerződés megkötéséhez a pályázati útmutató rendelkezésivel összhangban benyújtotta az önerő igazolását, ami névre szóló értékpapír volt. Közlésük szerint az ESZOSZ előlegekkel együtt összesen 1,2 milliárd forint támogatást költött el előkészítési költségre, valamint bérre. Általában bérjellegű költség a projekt benyújtott és elszámolt költségeinek mintegy 88 százalékát tette ki.

Változott? Jelezzék!

Az említett kifizetések esetében a folyósított munkabér összege fejenként és átlagosan több százezer forint. A kifizetésről az érintett munkavállalókat a felszámoló levélben értesíti. Amennyiben a bérek utólagos rendezéséhez további iratok beszerzésére van szükség, úgy a dolgozókat levélben értesítik – tájékoztatott a Miniszterelnökség. Továbbá ezúton kérik a volt ESZOSZ-dolgozókat, hogy ha az eddig bejelentett lakcímük, bankszámlaszámuk megváltozott, úgy haladéktalanul jelentkezzenek a felszámolónál (Nemzeti Reorganizációs NKft., 1453 Budapest, Pf.: 44., +36 30 923 6508) vagy a lakóhelyükhöz legközelebbi járási hivatalban.

Az ESZOSZ-károsultak megkapják a bérüket!

Budapest, Nyíregyháza - Interjú: Csepreghy Nándorral, a Miniszterelnökség miniszterhelyettesével