Magyarország

2016.12.21. 18:09

Halpiac: ponty és más semmi?

Hajdú-Bihar - A vendéglátós szerint itthon drágák a halak, ráadásul a hazaiakból a választék is szerény.

Hajdú-Bihar - A vendéglátós szerint itthon drágák a halak, ráadásul a hazaiakból a választék is szerény.

Miközben a tógazdaságokban annak örülnek, hogy az ünnepek közeledtével a kereslet dominál a halpiacon, az ismert debreceni vendéglátós szerint továbbra sincs különösebb ok az elégedettségre.

Magyarországon továbbra is hihetetlenül drága a hal.” Barabás Zoltán

Régi szép idők

Horváth Ferenc, a Hajdúszoboszlói Bocskai Halászati Kft. ügyvezető igazgatója arról számolt be a Naplónak, hogy a 450 hektárnyi tófelületükről 300 tonna halat halásztak le ősszel. Ennek a 70 százaléka ponty, 20 százaléka busa, a többi pedig különböző ragadozó és apró hal. – Idén szerencsére keresleti piac bontakozott ki, aminek köszönhetően visszatértünk a tíz évvel ezelőtti árakhoz. De már ennek is örülni kell. Jelenleg nettó 605 forint a ponty tóparti ára a tavalyi nettó 550-560 forinttal szemben. Ennek az az oka, hogy kevesebb hal van a piacon, hiszen az évek óta nyomott árak sok termelőnek a kedvét szegték, és felhagytak a haltermeléssel – mondta a cégvezető. Hozzátette, hogy ők élő halat szállítanak a boltjaikba, ahol a kollégáik a vevők igényei szerint dolgozzák fel az árut. „Mivel huzamosabb ideje érzékeljük azt, hogy mind kevesebb háziasszony akar kínlódni a konyhában az élő hallal, éppen most van folyamatban a feldolgozóüzemünk engedélyeztetése. A beruházás révén magasabb hozzáadott értéket tudunk majd megjeleníteni a termékeinkben, magasabb árfekvéssel” – tekintett előre Horváth Ferenc.

Egysíkú választék

Barabás Zoltán debreceni étterem-tulajdonos megvallotta, hogy bár ő nagyon szereti a halat, egy probléma van, hogy Magyarországon hihetetlenül drága a hal. „Egyrészt azért, mert nem tengeri ország vagyunk, másrészt pedig, mert az egyre szennyezettebb folyókban már nem lehet olyan mértékben lehalászni, mint korábban. Azok a termékek, amelyek magántermelőktől vagy halgazdaságokból jutnak el a piacra, a választék szempontjából nagyon egysíkúak. Idehaza a pontyon, a busán és a harcsán kívül nem nagyon lehet más halhoz jutni. Az is igaz, hogy az éttermekben nem elsősorban a halat keresik, hanem még mindig a sertést, bár most a legnagyobb kultusza a csirkének van. Mindezek vezettek oda, hogy Debrecenben nincs is már halászcsárda” – utalt a probléma összetett voltára Barabás Zoltán. Szavai szerint ahol az étlapon hal szerepel, ott általában tengeri halakat forgalmaznak. Náluk például van harcsa, de csak afrikai, mert a szürke harcsához alig lehet hozzájutni, és megfizethetetlen. „Arany­áron” kellene adni, amit sok vendég pénztárcája nem bírna el. – Kár, hogy így alakult, mert egyébként a halhús nem zsíros, ráadásul olyan ásványi anyagok vannak benne, amik az emberi szervezet számára nagyon fontosak – összegezte mondandóját a szakember, aki szerint a világ vicce, amikor balatoni hekket emleget a népnyelv, hiszen a hekk csak annyiban balatoni, hogy süt­ve a magyar tenger partján (is) kapható. „Pedig a hal és a bor pártosításában óriási idegenforgalmi, gasztronómiai potenciál rejlik. Ehhez a Balaton-felvidéken a gyönyörű borászatok megvannak, már csak elegendő magyar (balatoni fogas, süllő és hasonlók) hal kellene a sikerhez" – véli.

Tavalyi árakon

Simon Károly, a Hortobágyi Halgazdaság Zrt. vezérigazgatója arról beszélt, hogy náluk 1-2 százalékkal drágult az élőhal, ami a fogyasztó számára azt jelenti, hogy nem kell többet fizetnie a hortobágyi pontyért, mint egy éve. Az értékesített mennyiség fele élve, a másik fele feldolgozva kerül piacra. A romániai exportjuk némileg bővült, és kisebb volumenben jelen vannak Lengyelországban is. A halgazdaság már évek óta rendelkezik feldolgozóval, így sikerült rugalmasan követniük a fogyasztói szokások átalakulását. – Távlati terveink között szerepel a nálunk termelt hal megjelenítése a közétkeztetési palettán, ami persze csakis filézetten (szálka nélkül) képzelhető el a gyerekek miatt – mondta.


Építsük be az étrendbe!

A halfogyasztás nagy előnye abból származik, hogy a tengeri és az édesvízi halak rengeteg omega-3 zsírsavat tartalmaznak, ami kulcsfontosságú a szív- és érrendszeri megbetegedések, a daganatos elváltozások, és még számos betegség megelőzése szempontjából. A rendszeres omega-3-fogyasztással megelőzhetjük akár a stroke-ot, a trombózist, de elengedhetetlen az agy és a szem megfelelő fejlődéséhez, működéséhez is. A halhús továbbá rengeteg A-, D- és B-vitamint is tartalmaz. Tudjuk róla, hogy könnyen emészthető, nem terheli meg a gyomrot, a legtöbb fajtája nem zsíros, és a konyhában hamar elkészül.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a haon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!