2024.05.22. 16:53
Puskás István a debreceniekről, a kulturális intézményrendszerről és a közösségépítésről
A debreceni alpolgármester folytatta a számvetést az utóbbi időszak munkájáról a közösségi oldalán. Puskás István arról is írt, mit tart az elmúlt évek legfontosabb eredményének a helyi kultúrában.
A debreceniség és Debrecen után a debreceniekről osztott meg hosszabb szöveget kedd este Facebook-oldalán Puskás István. A kultúráért felelős alpolgármester ezekben a nagyobb lélegzetvételű posztokban vet számot az utóbbi időszak helyi kulturális változásairól, eredményeiről, okfejtései pedig mindig a már említett három fogalom közül egyhez-egyhez kapcsolódnak valamilyen formában. Puskás István a közösségi oldalán egyébként gyakran posztol a Debrecen, debreceniek, debreceniség hármasra felfűzve, mint azt friss bejegyzéseiben is írta, ezek mentén mutatja be a debreceni kultúra életét.
Forrás: Napló-archív
Puskás István a debreceniekről
„Természetesen most sem vállalkozom arra, hogy a polgárok és a kultúra teljes viszonyrendszerét akár csak vázlatosan is áttekintsem, inkább azt foglalom össze, a magam jelenlegi perspektívájából mit tekintek e viszonyrendszer legfontosabb fejleményeinek 2020 óta” – írta most felvezetésképp. Szerinte a város hagyományos intézményrendszere jól artikulált infrastruktúrát alkot, és minőségi tereket kínál a kultúra legkülönfélébb területei számára, majd név szerint is megemlítette a Csokonai Nemzeti Színház két épületét, a Modemet, a Vojtina Bábszínházat, az Agóra Tudományos Élményközpontot, a könyvtárakat, a Kölcsey Központot és a Déri Múzeumot.
Hozzátette: ezek a terek állami vagy önkormányzati intézményi keretrendszerben működnek, így határaik pontosan definiáltak, és bár minőségi munkát végeznek, a kultúra mai életére sokszor nem mindig tudnak igazán rugalmasan reagálni, valamint a társadalomnak csak konkrét célcsoportjait szolgálják.
Az intézmények működési módjával mind nehezebben lekövethetők a társadalom kulturális szokásai, igényei
– jelentette ki Puskás István, aki ennek alátámasztására a színház-mozi-televízió-online szórakozás folyamatának példáján keresztül rámutatott, a színháznak mind összetettebb kínálatban kell felhívnia magára a figyelmet és kell identitást, funkciót, pozíciót, közönséget és közösséget építenie. Szerinte ebből kiindulva számolni kell azzal, hogy a közösség jelentős része többnyire kívül marad a kulturális intézmények falain, és nem rendszeresen, hanem alkalomszerűen lép be azokba.
Ez a tapasztalat vezetett oda, hogy mind intenzívebben kezdjünk el foglalkozni a város legkülönfélébb kulturális közösségeivel, igyekezzünk feltérképezni, felmérni a ma Debrecenének valós kulturális szövetét, nem csak azt és annyit, ami és amennyi az intézményekből látszik
– emelte ki az alpolgármester, aki arról is írt, hogy sokat beszélgetnek a közösségekkel, hogy megismerjék és megértsék egymást. A közös gondolkodások mentén aztán közös cselekvésig is eljutottak.
Puskás István az utóbbi évek munkáját tekintve azt tartja a legfontosabbnak, hogy a mediátori munkának köszönhetően együttműködő közösségek kezdtek kiépülni és kapcsolódtak hálózatba a városban.
Erre példákat is hozott: a Made in Debrecen, a Batthyány Utcai Kreatív Közösség, az Art Week, a SKICC és a Könyv barátai is ilyen kezdeményezés.
A teljes bejegyzést itt lehet elolvasni:
