2023.10.31. 17:30

Ötszáz éves sekrestyét találtak Debrecen belvárosában – fotókkal

Az Alföldi „szellemes” városjáráson sosem látott arcát mutatja meg a cívisváros.

Szakál Adrienn

Az egykori Szent András-templom megmaradt épületrészét egyetlen ajtó választja el egy belváros kávézótól

Forrás: Czinege Melinda

Nem is gondolnánk, mennyi misztériumot, rejtett kincset és az evilági halandó számára olykor nehezen felfogható titkot őriz Debrecen szíve. Horog Máté és a CityLegends csapata Mindenszentek előestéjén, október 31-én, kedden Alföldi szellemes városjárás címmel invitálta izgalmas kalandra az érdeklődőket. Ennek kapcsán kérdeztük a szervezőt a Haon stúdiójában. A művészeti projekt 2017-ben kelt életre a debreceni grafikus és felesége közös munkájaként, és már a kezdetekben olyan sikert aratott a közönség körében, hogy a szervezők több mint ezer érdeklődőt számoltak. Horog Mátéék küldetése minden sétájuk alkalmával, hogy a hallgató előtt saját gyermekkorának emlékkönyve vagy akár a családi legendárium is megnyíljék. Így alakult ki az Alföldi szellemes város második „fejezete”, a Még szellemesebb a város, mely az elmúlt években többek között a debreceni szeánszok világába is betekintést engedett a szervezők kreativitásának gyümölcseként.

Titkok, tények és szóbeszéd a múltból

Aki járt már a Nagytemplom mögötti Karakter Kávézóban, a desszertkülönlegességek és a könyvkínálat színes felhozatala mellett egy aprócska részletre egészen biztosan nem volt eddig figyelmes.

Egy teljesen átlagosnak tűnő fehér ajtó mögött ugyanis nem más rejlik, mint az egykori Szent András-templom egykori sekrestyéje, melybe belépve nem kevesebb, mint ötszáz évet utazhat vissza az időben az érdeklődő.

Csokonai évfordulójának évében még nagyobb hősként láthatjuk meg a neves költőt, akit tudós költőként, kora irodalmának megújítójaként ugyanúgy ismerhetünk, mint renitens diákként, akit kicsaptak a kollégiumból. Csokonainak éltében is volt megosztó szerepe, de halála után övezte igazán nagy mítosz az emlékét:

a 45 balszerencsés nap, a beigazolódó jóslások mellett legjelentősebb jelzőként garabonciás diáknak tartották, aki forgószéllel járt, vihart csinált, értett az állatok nyelvén, és megtalálta az elásott kincset, ez utóbbiról persze nem beszélhetett.

– Irodalomtörténeti és néprajztörténi szempontból is izgalmas kérdés, hogy a köznép hogyan őrizte meg él öltötte formába Csokonai személyét a halála után – jegyezte meg Horog Máté.

Az Alföldi szellemes városjárás állomásai Debrecenben

Fotók: Czinege Melinda

Sokkal több mint mítosz, hiszen a történelmünk része a séta következő állomása, a Szabadkőművesek debreceni székhelyének épülete is.

Ma már keveset beszélünk róla, de igen nagy fokú páholymunka folyt Debrecenben, és bár a nagyváradihoz hasonlóan külön székházat nem tartottak fent a páholytagok, de a Simonffy utcai városi bérpaloták építésekor egy részt a Debrecenben működő szabadkőműves páholynak építettek fel, az épület kívül pedig még ma is a társaság szimbólumait mutatja

– folytatta Horog Máté. Szokása szerint minden séta és történet után nyitva hagy képzeletbeli mondatokat a hallgatóság számára, így röppenhet fel az a feltételezés is, miszerint a szabadkőművesek debreceni tevékenykedéséről egyáltalán nem kell múlt időben beszélnünk. Megjegyezte, hogy többen a belvárosi térburkolat mintázatában jól kivehető szabadkőműves szimbólumokat is felfedezték már. A sétán szó volt arról a hóhérról is, aki miatt a Meszena utcát elátkozottnak tartották, aki pedig kíváncsi rá, hogy a belvárosban hol vannak napjainkban is valódi szellemlakta épületek, csatlakozzon a CityLegends csapatának következő szellemes sétájához.

További érdekességeket pedig itt hallhatnak: