Tudni akarja, hol lakik a bankigazgató? – A legfrissebb Debreceni Szemlében megnézheti!

Nagy ívet fog át tartalmi összeállításában a Debreceni Szemle: a patinás múlt, a helyben gyökerező értékek világa mellett a legakutabb jelen – jövőbe ágazó – problémái egyaránt vizsgálat tárgyát képezik a tudományos folyóirat legutóbbi számában.

A debreceni embert a történelem kérlelhetetlenül formálta, sajátos lelkiséggel ruházta fel, bátorságát edzette, magyarságában erősítette

– írja Gaál Botond teológusprofesszor a Magyar Tudományos Akadémia és a Debreceni Kollégium történelmi kapcsolatát számba vevő írását felvezetve. Mint írja, a cívisváros abból élt, hogy bőkezűen áldozott a szellemi javakra. Ennek egyik látható jele volt az oda sereglett sok-sok magyar diák iskolázása és ellátása. A debreceni polgár bennük is szellemi értéket látott, mert ők voltak a jövő letéteményesei. Őket tanítani és nevelni kellett, s ehhez pedig szükség volt megfelelő iskolára, abban „magasan kiművelt emberfőkre”, a tanárokra, akik vonzották a fiatalokat, és táplálták bennük azt a biztos reményt, hogy általuk egy nemzet fog felemelkedni a reménytelen és kilátástalan történelmi körülmények között is. Ebből az életerőből jutott a magyarságnak is. A szerző a Magyar Tudományos Akadémia távlatából figyeli meg ennek a történelemnek a nemzeti hasznát.

Meghökkentő tényekre bukkanhat az, akinek a kezébe akad a kellő pillanatban egy régi kötet. Csorba Péter geográfusprofesszor az egyetem földrajzi intézeti könyvtára legkorábbi beszerzéseinek egyikét, egy zsebkönyv méretű, de 710 oldalas, Debreceni utmutató címet viselő művet mutat be az olvasóknak. Az alcímében rendőrségi zsebkönyvnek titulált kötet meglepően széles körű információs tárház, a város működését biztosító politikai, gazdasági, kulturális hivatalok, szervezetek, vállalkozások személyi és ügyrendi felépítéséről, elérhetőségéről. Az adatokat az „utolsó békeév”, végén, 1913 utolsó napjaiban zárták le, hiszen a kiadványt 1914 legelején már kézbe lehetett venni – ismerteti a kutató.
Sok érdekességgel szolgál a bő száz esztendővel későbbi olvasónak is. A zsebkönyv például több mint 30 oldalon keresztül ismerteti a bérkocsik üzemeltetésére vonatkozó tudnivalókat.

Bérkocsis Debrecenben csak a „magyar nyelvben jártas, magyarul írni-olvasni tudó, józan életű, megbízható és ragályos vagy undort gerjesztő betegségben nem szenvedő személy” lehetett – idézi Csorba Péter. Tilos volt a vendégszállítás közben dohányozni, ostort pattogtatni, az állomáshelyen tiltott volt például a trágár beszéd, a kártyázás. A bérkocsis csak 5 és 15 év közötti korú lovakat alkalmazhatott, a rúgós, harapós, csökönyös jószágot az állatorvos eltilthatta.

GDPR? Hát persze…

Úgy tűnik, hogy a város működésében fontos szerepet játszó személyiségeknek a lakhelye – polgármestertől a bankigazgatón keresztül a rendőrökig és múzeumi alkalmazottakig – nyilvános adatnak számított – nyugtázza a szerző. Ennél is meglepőbb – írja –, hogy a zsebkönyv felsorolja a különféle városi bizottságokban szavazati joggal rendelkező, úgynevezett virilis polgárok közül a legtöbb adót befizetőket. A listán összesen 95 név szerepel, a legváltozatosabb foglalkozásúak kereskedők, orvosok, földbirtokosok, ügyvédek, de van közöttük nyugalmazott honvéd százados, főmérnök, bádogos, hentes, tanár, építész, erdőmester is. A 77. név dr. Baltazár Dezső református püspöké, „aki lakik a Hatvan u. 1 szám alatt, telefonja 822.”

Biztosítóintézetek, takarékpénztárak és takarékszövetkezetek, kereskedők, iparosok szintén felsorakoztak a korabeli kisokosban, de a jótékonysági szervezetek vagy épp a színházi élet adatai sem maradhattak ki. Néhány név ismétlődően előfordul, például a Czukorka- és csokoládégyár, a Hordógyár, és az Erzsébet-malom Rt. igazgatóságának egyaránt tagja volt dr. Kenézy Gyula udv. tanácsos orvos, a Bábaképezde ig. tanára. A Fémárugyár és a Debreczeni trágyagyár igazgatóságának egyformán elnöke volt gróf Degenfeld József főrendiházi tag, református egyházkerületi főgondnok.
A város színes közéletének apró részleteibe enged bepillantani a „Különfélék” cím alatt összefoglalt felsorolás, ahol szerepel a városi Hordójelző Hivataltól az Érdemkereszt-tulajdonosok névsorán keresztül a zenetanárokig, a hordárokig, és kézizálog-intézetekig, vagy a messenger-boy vállalatig sokféle közérdeklődésre számot tartó információ. Ezek sorában találjuk a városi színház teljes személyzetének felsorolását is.

Mai szemmel nézve a zsebkönyv utolsó csaknem 200 oldala tartalmazza a talán legmeglepőbb adatokat: fel van sorolva mind a 143 utca, illetve tér, minden ingatlanának házszám szerinti tulajdonosa és a foglalkozása.

A tudományos folyóirat szerzői a múlt emlékeinek faggatása mellett igyekeznek a jelen és a közeli jövő legégetőbb kérdéseire is válaszokat keresni.

A Covid–19-világjárvány talán örökre megváltoztatta 2021-ben a globalizáció menetét, viszont továbbra is kérdéses, hogy milyen irányba – jelzi tanulmánya összefoglalójában Oláh Bertold közgazdász, aki azt vizsgálta, miképpen hatott az online fogyasztásra 2021-ben a globalizáció. A globalizáció fokozza a digitalizáció mértékét, hiszen a nemzeteknek érdeke az online versenyképességük erősítése, így az ilyen piacokra való átállás gyorsíthatja a folyamatot, de amint azt Kína esetében láthattunk, ennek is léteznek nacionalizált formái. Vásárlói statisztikákat ismertetve a szerző rámutat: azok a cégek, amelyek okosan használták fel marketingeszközeiket, és sikerült a közönség hűségét kialakítaniuk, azok a későbbiekben is szavatolni tudják a járvány alatt elért részvényárfolyamaik fenntartását.

Bittner Beáta és Gavaldi Ádám közgazdászok arra fordították kutatói figyelmüket, miképpen hatott a pandémia a szolgáltatókra. Összegzésükben megállapítják, hogy azokra a szolgáltatókra, amelyeknél a tevékenység jellege miatt a vevői jelenlét fontos, a pandémia jelentős negatív hatást gyakorolt. Ahol a szolgáltatás megengedte a távoli kapcsolatokat, ott a visszaesés kisebbnek mutatkozott. Növekedést azok a szolgáltatók tudtak elérni, amelyek a szolgáltatások olyan formájában dolgoznak, amelyek elválaszthatóak a fogyasztótól. Kutatásuk nyomán egyértelműen megfogalmazható, hogy a szolgáltatóknak érdemes olyan krízisterveket készíteniük, amelyekkel fel tudnak készülni a váratlan helyzetek kialakulására.

A folyóirat itt elérhető.

HBN