„Egy hímzett textil akkor válik élővé, ha benne van az alkotó szíve, lelke”

Lázadó kamaszként kezdett el érdeklődni a népművészet iránt Sütő Brigitta, Népművészet Ifjú Mestere és Prima Primissima Junior díjjal kitüntetett hímző.

Drámatagozat, táncház, népművészet; talán ezzel a három szóval lehetne leggyorsabban összefoglalni az utat, ami oda vezetett, hogy mára elismert művész legyen. – A népzene, a néptánc és a különböző mesterségek alkotásai jelen voltak mindennapjainkban. A fiúk tarisznyát hordtak, a lányok hímzett blúzokat, így mindennapjaink részesévé vált hagyományaink megismerése – emlékezett vissza. – Érettségit követően az Óbudai Egyetem könnyűipari mérnök szakára jártam, de néprajz szakos barátaim révén sok szakmai előadást hallgattam népmeséink, szokásrendszerünk és népművészetünk páratlan tárházából – fogalmazott.

Hálás mesterének

Az érdeklődése nem maradt annyiban. Még egyetemi éveiben iratkozott be a debreceni Könnyűipari Szakközép- és Szakiskolába ruhaipari technikusnak, mert saját tervezésű öltözékek készítése volt a célja. – Egyik nap Tarsoly Andorné, hímző, népi iparművész és egyben tanműhelyvezető behívott az irodájába, ahol egy gyönyörű hímzéssel díszített párnát pillantottam meg. Ő rögtön egy kis darab anyagot nyomott a kezembe, hogy ezt kivarrhatom, ha van kedvem. Hamar elkészültem vele, és jutalomként nekem is lenyomta annak a párnának a mintáját egy anyagra – mondta.

„Édesanyámat korán magához szólította a jóisten, de Ibolya néni azóta is anyai gondoskodással kíséri, segíti utam. Terveimnél szakmai tanáccsal, és baráti szeretettel segít. Fontosnak tartom, hogy minden tárgyalkotó fiatal mellett legyen egy mester, aki utat mutat szakmai fejlődéséhez”

– fogalmazott Sütő Brigitta.

Egy életre elköteleződött

Nem sokkal később már versenyen is indult, mégpedig a Gyermek és Ifjúsági Népi Kézműves pályázaton. Az ott elnyert első díj akkora motivációt jelentett számára, hogy egy életre elköteleződött hímzett világunk páratlan mintakincsének kutatására, feldolgozására. – Technikusi vizsgám után műszaki vezetőként dolgoztam a Könnyűipariban, közben egyetemre jártam, és e mellett Békéscsabán egyszerre végeztem a kézi- és gépi hímző szakot, a népijátszóház-vezetői- és a népi kismesterségek oktatója szakot – fogalmazott Sütő Brigitta, aki a mai napig igyekszik minél több ismeretet szerezni hímzett felületeink sokszínűségéről, ezért tagja a Hajdú Bihar Megyei Népművészeti Egyesületnek és a Népművészeti Egyesületek Szövetség Ifjúsági bizottságának is.

Emlékőrző darabok

Ma már nemcsak hobbi számára a hímzés, hanem munka is, tavaly létrehozta egyéni vállalkozását, melyben elsősorban olyan hímzett textileket készít, amelyek a tradicionális hímzett elemeket dolgozzák fel és illesztik be a mai kor lakás- és öltözetkultúrájába. – Nagyon fontosnak tartom, hogy az eredeti darabok megismerésével tervezzek és alkossak. Ha mondhatom így, kedvenc technikáim közé tartozik a keresztszemes, szálszámolásos öltés, melyek elsősorban a régi stílusú hímzések alapöltései.

„Egy hímzett textil akkor válik élővé, ha benne van az alkotó szíve, lelke”

– hangsúlyozta. Hozzátette, mivel egy hímzett felület elkészítése időigényes, akár évekig is tartó folyamat, így elkerülhetetlen, hogy ne legyen benne a készítő jelenlegi élethelyzete, gondolatai, élettörténete. – Egy-egy textil emlékőrző szerepet is betölt, részesévé válik az alkotónak. Így vagyok én is minden darabommal – mondta a Naplónak.

A szerelemre is ráakadt

Az egyre több díjat és kitüntetést birtokló művész ősszel tervezi megnyitni első önálló kiállítását Nádudvaron. – Szerintem egy alkotót mindig ösztönöz, ha elismerik munkáját. 2016-ban egy nagyon szép időszak eredményeként kaphattam meg a Népművészet Ifjú Mestere címet. A Hajdú Bihar Megyei Népművészeti Egyesület által előző években szervezett Szilágysági gyűjtőúton talált női blúz különleges hímzését dolgoztam fel pályázatomban.

A bizonyos gyűjtőúton nemcsak ihletet talált a munkájához, hanem a szerelemre is ráakadt Sütő Brigitta. Itt ismerte meg ugyanis párját, ifj. Fazekas Istvánt, a nádudvari Fazekas-dinasztia egyik legfiatalabb tagját. – Minden túlzás nélkül határozottan állítom, hogy a lelkünk összeforrt Tündérország helyei között. Attól a perctől kezdve elválaszthatatlan kötelék van köztünk. Megismerve életét, munkásságát, és azt a tiszta és legmagasabb szintű ősi népművészetet, melyet ő és családja őrzött évszázadokon át, teljesen magával ragadott. Nem volt nehéz „belecsöppenni” Pisti csodálatos világába, hiszen családja olyan őszinte szeretettel fordul felém, melyet még soha senkitől nem tapasztaltam – mesélte kedveséről a művész. Három éve közös gyermekük is született, aki még magasabb szintre emelte köteléküket. – Hálás vagyok, hogy gyermekeim olyan közegbe nőnek fel, ahol életük mindennapjaiban jelen van a tárgyalkotó népművészet, mert apa műhelyében lehet egy kicsit „sarazni”, anya meg mókás dolgokat tud varázsolni az anyagra. Remélem, felnőve tovább őrzik népművészetünk kincseit, és maradandót alkotva teljesebb életet élhetnek – osztotta meg reményeit lapunkkal.

Pici kortól kell kezdeni

Nem csak gyermekeit oktatja a népművészet szeretetére. – Az oktatói vizsgámat követően több éven keresztül taníthattam a kézi- és gépihímző-tanulókat nappali- és felnőttoktatásban, a Könnyűipariban. Mindemellett rendszeresen tartok óvodákban és általános iskolákban népi játszóházakat, játékos szakmai programokat. Tematikus hímzőnapokat is tartottam Tiszaújvárosban, Budapesten, és Debrecenben is – mondta Sütő Brigitta, akinek egyik célja, hogy megkaphassa a népi iparművész címet.

„Nagyon fontosnak tartom, hogy már egészen pici korban megismertessük gyermekeinkkel a magyar népművészetünk páratlan sokszínűségét. A tárgyalkotó népművészetünk, a népzene és a néptánc megismerésével erősödik nemzeti identitástudatuk, és erős gyökereik lehetnek, melyek egy életen át stabil talajon tartják őket”

– fogalmazott a művész, aki reméli, hogy alkotásaival is inspirálja a fiatalokat.

Debreczeni-Kondás Eszter