Több százezer öltés múlt és jelen között

A Debreceni Egyetem Közművelődési Titkárságának szervezésében az Élettudományi Galéria adott otthont a nagy volumenű kiállításnak, amelyet a közönség az intézmény közösségi oldalán is megtekinthet január közepéig. Egri Kató Hosszúpályiban született, 1950-ben. Az Államigazgatási Főiskolán szerzett diplomát, életcélja volt a közigazgatási munka, az ügyintézéstől a jegyzői feladatokig sokféle területen tevékenykedett. Aktív dolgozói élete után rövid idővel talált rá arra az elfoglaltságra, amely mostanáig betölti életét.

– A gobelin varrása azon túl, hogy szemet-lelket gyönyörködtet, segített neki abban, hogy a számára oly kedves történelmi korszakot, a középkort megismerje – hangzott el a virtuális megnyitón, amely Egri Kató hetvenedik születésnapja alkalmából méltatta a falakon elhelyezett gobelincsodák életre hívóját. Az alkotó egyre inkább elmerült a középkori európai képi ábrázolás, a szimbolika, a textilművészet és a zene világában, a bestiáriumoktól a szövött és hímzett falikárpitokig olyan világ tárult fel előtte, amely rabul ejtette. A művésznő tanulmányozta a román kor ábrázolásmódját, a távlatok, a fény-árnyék megjelenítését, a síkszerű, mégis dekoratív ábrázolási technikák lényegét, mely a XII. század második felében alakult ki és terjedt el Európa északi részén. – A mély gyökeret vert gótikát, a megváltozott gondolkodásnak a művészetekben megnyilvánuló változásait különösen a textilművészeten keresztül ismerte meg – hallhatták a résztvevők.

Titkok és szimbólumok között

Mint az Egri Kató bemutatásán elhangzott, az alkotót mindig is érdekelte a szimbólumok világa, elvont fogalmak realista megjelenítése, azok sokféle értelmezésének lehetősége. Így értette meg lépésről lépésre, hogy miért lapos térben mozognak az alakok, miért nem egymás mögött vannak elhelyezve. – A korabeli viselet mellett megjelent a környezet ábrázolása és a vallás mellett a világi témák ábrázolásának igénye is – hangzott el. A kiállító eljutott a kárpitművészet kialakulásának korához. Többek között az európai szövőműhelyek titkait és az alkotások szimbólumait is megismerte. A gobelinművész azt vallja: e folyamat közben egyre erősödött benne a vágy, hogy ő maga készítsen hasonló szépségű tárgyat magának.

Egri Kató francia, majd flamand és bázeli szövőmesterek munkáiból inspirálódott. Hamar rájött, hogy a klasszikus gobelinhímzés technikája keretekbe szorítja, így a korabeli öltéseket tanulmányozva alakította ki saját módszerét. Többféle anyag, többféle fonalvastagság és öltés típus egyszerre van jelen munkáiban, amelyek több százezer öltéssel ragadják ki a hétköznapokból a szemlélőt.

Szakál Adrienn