2024.04.14. 07:00
Miről kapta a nevét Téglás, szedtek-e vámot Vámospércsen, és mit jelent a Mikepércs?
Nézte már valaha töprengve a lakcímkártyáját vagy az autós térképet, hogy mit jelenthetnek az egyes városok és falvak nevei? Mi igen, ezért ismét utánajártunk néhány Hajdú-Bihar vármegyei településnév eredetének.
Utánajártunk, mit jelent egy-egy településnév
Forrás: Napló-archív
Alighanem nem szükséges kiemelkedően magas intelligenciahányados ahhoz, hogy megállapítsuk: Téglás neve a tégla szóból ered. De vajon miért pont tégla, és miért nem cement, malter vagy bármi más? Hoffmann István nyelvészt, a Debreceni Egyetem Magyar Nyelvtudományi Tanszékének kutatóprofesszorát kérdeztük a településnév eredetével kapcsolatban.
Forrás: MW-archív
– Téglás nevét tizennegyedik századi források említik először. 1332 és 1335 között egy tizedszedő csapat országos településlistát készített a pápának, ebben szerepel ez a helynév. Mivel nem voltunk ott a névadásnál, ennyi évszázad után azt tudjuk csak megnézni, hogy milyen jellegű helyeket volt szokás ilyen módon elnevezni – tájékoztatott.
Ezt a gondolatmenetet követve a névadás alapja lehetett valami olyan jelentősebb épület, amit téglából építettek, hiszen amikor még fából, vályogból és sárból építkeztek, különlegesnek számított ennek az építőanyagnak a használata. De az is előfordult, hogy a települések útjait burkolták téglával stb.
– részletezte. Hoffmann István hangsúlyozta, hogy létezik azonban egy még valószínűbb magyarázat, ha a párhuzamokat is keressük. Rámutatott, hogy Debrecenben van egy Tégláskert nevű városrész, ahol még a huszadik század elején is lehetett látni, hogy egykoron téglavető gödrök tarkították.
Elmondhatjuk, hogy a téglához kapcsolódó településnevek leginkább olyan téglavető helyeket jelöltek elsődlegesen, ahol a téglához agyagot bányásztak, erről kaphatta a nevét Téglás is. A Hajdúdorogon lévő Tégla utcát is azért nevezik például így, mert az az út vezetett a téglavető gödörhöz
– magyarázta a nyelvész.
Forrás: Napló-archív
Honnan kapta a nevét Vámospércs és Mikepércs?
Vámospércs és Mikepércs nevének eredetéről azt mondta, mindkettőt sokáig csak Pércsnek hívták – a délen lévőt (a mai Mikepércset) 1270-ben, a keleten lévőt (a mai Vámospércset) 1291-ben említették először a források. Ez vajon azt jelenti, hogy esetleg a két, egymástól légvonalban megközelítőleg 15 kilométerre lévő település ugyanahhoz a birtokhoz tartozott? Hoffmann István rámutatott, a kérdés megválaszolásához érdemes megnézni, kik voltak a birtokosaik.
A Pércs elnevezés a leggyakoribb településnév-típusból való, amikor a birtokos személy neve a helynév alapja. Azt viszont tudjuk, hogy Mikepércs birtokosai az Ohat nemzetségből, Vámospércs birtokosai pedig a Gutkeled nemzetségből valók, tehát a két Pércs nem ugyanannak a tulajdonában volt, de mindkét falu birtokosát Pércsnek hívták
– ismertette a nyelvész. Megjegyezte, a Pércs az Árpád-korban gyakori Pér személynév becézett alakja, amihez a -cs becéző képző úgy kapcsolódott, mint ma a Máriához a Marcsi, a Károlyhoz a Karcsi, vagy a Vivienhez a Vivcsi. – Két azonos nevű település a középkorban egyáltalán nem volt ritka. A történelmi Magyarországon akár száznál is több hely viselhette ugyanazt a nevet, de ez nem okozott gondot, mert akkoriban nem volt olyan kiterjedt az emberek mozgási körzete, mint napjainkban.
Fotó: Czinege Melinda / Forrás: Napló-archív
Ez a két Pércs azonban meglehetősen közel volt egymáshoz, ezért elég korán jelzőt kaptak, hogy meg tudják különböztetni, melyikről volt szó – tette hozzá Hoffmann István. Mint megtudtuk, a kettő közül Vámospércs kapott elsőként ilyen megkülönböztető jelzőt, de ekkor még Belpércsnek hívták.
– A bel- jelző számos magyar településnévben szerepel, és többnyire az erdő belsejére utal, azaz Belpércs volt az erdő belsejében lévő Pércs. A Vámospércs nevet 1520-ban írták le először – ismertette a nyelvész. – A vámos szó ugyancsak gyakran előfordul a magyar helynevekben, több tucat ilyen megnevezéssel találkozhatunk a Kárpát-medencében. Arra utal, hogy az adott településnek vámszedési joga volt, ami fontos jövedelemforrásnak számított. Ez lehetett útvám, hídvám, de az is szedhetett vámot, akinek vásártartási joga volt. Vámospércs 1338 óta rendelkezett vámszedési joggal, valószínűleg már ettől az időtől viselhette ezt a vámos jelzőt, de csak sokkal későbbi, 1520-ból való az első adat, ami erre írásos bizonyítékként szolgál – mondta portálunknak Hoffmann István.
A birtokos nevét jelzőként kapta a településnév
Arról is tájékoztatott, hogy a Mikepércs településnév 1415-ben jelent meg először a forrásokban, ekkor egy vele szinte azonos helyen lévő települést, Bodópércset is említettek. – Az öröklött Pércs nevű birtokot ugyanis a későbbi két tulajdonosa elosztotta, egyiküket Mikének hívták, a másikat Bodónak. Az új birtokosok nevét jelzőként megkapta a régi településnév, így lett belőle Mikepércs és Bodópércs. Egyébként utóbbi is létezik napjainkban, csak nem Bodópércs, hanem Bodóháza formában: ez ma Mikepércshez tartozó kertség – tudtuk meg a nyelvésztől, aki érdekességképpen arra is rávilágított, milyen egyéb jelzőket kapott az idők során az eredeti településnév.
Az elkülönülés korában hívták a méretük szerint Nagypércsnek is a mai Mikepércset, és Kispércsnek a mai Bodóházát, de az alapján is megkülönböztették őket, hogy melyiken volt templom, azaz egyház. A mai Mikepércsen volt, ezért azt Egyházaspércsnek is hívták, míg a mai Bodóházán nem épült templom, ezért az az Egyházatlanpércs nevet is viselte.
Más vármegyei helynevek eredetének is utánajártunk már:
