2024.04.04. 07:00
Sorra fűznék fel a jóléti tavakat a Civaqua-programban
Elsőként a fancsikai tavakat érheti el a keleti-főcsatorna vize, a Civaqua egy következő ütemében.
A Civaqua-program első üteme sikeresen befejeződött, most a jóléti vizes fejlesztések következnek (a képen a Tócó józsai szakaszának bejárása)
Forrás: Napló-archív
A Bodaszőlőnél már megépült tározótól most Pallag (Debrecen), majd a Nagyerdő és az Erdőspuszták irányába kell kormányozni a Keleti-főcsatorna vizét; a nagyerdei ütem megvalósítását célzó kiviteli tervek elkészítése még 2024-ben elkezdődhet – közölte a Cívishírrel az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF), miután a Civaqua második ütemének részleteiről érdeklődtünk.
Ismert: a város történetének legnagyobb ökológiai vállalkozása a Civaqua, amely egyszerre keltené életre a Tócót, segítené a vízhiánnyal sújtott Nagyerdőt és újra vízzel töltené meg a kiszáradt erdőspusztai tómedreket.
E célokra a Tiszából táplált Keleti-főcsatorna vizét használnák fel. A program első üteme – 16 milliárd forint állami forrásból – 2023-ban befejeződött, ennek során egy 9 tonnás berendezéssel fokozták a Keleti vizének átemelését végző, Balmazújváros melletti szivattyútelep teljesítményét, csővezetékeket fektettek, kiegyenlítő tározókat építettek (a bodaszőlőin kívül Debrecenben, a Vezér utcán is létrejött egy ilyen mesterséges tó).
2024 márciusában a kormány 40 milliárd forintot hagyott jóvá a Civaqua folytatására a nagyobb részben európai uniós, kisebb részben hazai finanszírozású KEHOP Plusz programban.
A Civaqua folytatásában gravitációs rendszerrel terelnék a vizet
A Civaqua első ütemének folytatásaként – tájékoztatott az OVF – Debrecen északi és keleti területeinek ökológiai vízpótlását kell megvalósítani. E fejlesztések előzetes engedélyezési, tervezési feladatai már a Tócó-projekttel egyidőben elindultak. A második ütem műszaki tartalmát azután tudják véglegesíteni, hogy a KEHOP Plusz pályázati kiírása teljes egészében ismerté válik a pontos pályázati feltételekkel (érdeklődésünk idején ez még nem történt meg). Ugyanakkor a kiviteli tervek elkészítése – az irányító hatósággal kötött támogatási szerződést követően, sikeres közbeszerzés után – elindulhat még ebben az évben az OVF szerint.
A Civaqua nagyerdei szakasza érdekében a Bodaszőlőnél megépült 3 ezer köbméteres magasponti kiegyenlítő tározótól kell tovább vezetni a vizet Debrecen északi és keleti területeire. Ehhez 13,5 kilométeren szükséges kialakítani gravitációs rendszert zárt vezetékkel és nyílt medrű csatornákkal. A Keleti-főcsatorna vize így jutna el Pallag (Debrecen) térségébe, ahonnan a vizet – további beruházásokkal – a Nagyerdő és az erdőspusztai tározók felé kormányoznák.
Az egyik legkomolyabb nehézség – írta a vízügy – a területszerzések megvalósítása, ezért a befejezés várható időpontjáról sem lehet nyilatkozni (ez a már említett, egyelőre kérdőjeles műszaki tartalomnak is függvénye).
A nagyerdei beruházások után jöhet az Erdőspuszta, ahol a területi adottságok és a tározók elhelyezkedése alapján a Fancsika I-est lehet elsőként bevonni az ökológiai vízpótlásba az OKF válasza alapján. Ezt követheti a Fancsika II. és Fancsika III., majd a Vekeri-tó. Ezek megvalósítási idejéről éppen az előbb taglaltak miatt egyelőre szintén nem lehet érdemben nyilatkozni. S egyelőre az is kérdéses, mire lesz elegendő a negyvenmilliárd forint.