2024.03.07. 20:00
Kun Róbert: A cél a villamosenergia-szektor, a közlekedés és a hőenergia dekarbonizációja
A szakember szerint a fenntartható jövőhöz elengedhetetlen az energiatárolók fejlődése.
Kun Róbert, a Magyar Akkumulátor Szövetség szakértője az akkumulátorok zöld átállásban betöltött szerepéről beszélt
Forrás: Kiss Annamarie
Elektromobilitási worksoppal vette kezdetét csütörtökön délelőtt a HUMDA Zöld Életre Valók Roadshow-ja a Mercure Hotelben, a köszöntőkről és az előadásokról korábbi cikkünkben már beszámoltunk, valamint a Kossuth térre szervezett rendezvényről is hírt adtunk.
A megnyitón előadást tartott Kun Róbert is, a Magyar Akkumulátor Szövetség szakértője az akkumulátorok zöld átállásban betöltött szerepéről beszélt, illetve arról, hogy a lítium-ionos akkumulátorokon túl is van élet.
– Mindannyian érezzük és látjuk, hogy a klímaváltozás elindult, ezt a szén-dioxid-kibocsátás óriási mértéke idézte elő – vázolta fel. Elmondta, a károsanyag-kibocsátás visszaszorítható egy korai cselekvési tervvel, zöldenergiás beruházásokkal, technológiai fejlesztésekkel, elektromobilitással és a megújuló energiák becsatornázásával.
Rámutatott, a cél a villamosenergia-szektor, a közlekedés és a hőenergia dekarbonizációja, ezen szakpolitikai fókuszterületek indokolják az akkumulátorfejlesztéseket, hiszen ez az elektrokémiai energiatárolás kulcseleme.
Az akkumulátorokban van a jövő
– Az Európai Unióban 2010-ben 20 százalék volt a megújuló energiaforrások aránya, 2022-ben pedig 40 százalékra emelkedett. Ahhoz, hogy a megújuló energiákat hatékonyabban tudjuk kihasználni, feltétlenül a rendszerbe kell építeni az energiatárolókat – hangsúlyozta.
Elmondta azt is, az elektromos autók eladása exponenciálisan növekedett az elmúlt években. Ugyan van némi visszaesés a hatótávolság és a tölthetőségi problémák miatt, azonban a belsőégésű motorok fokozatosan visszaszorulnak. Úgy véli, aki akkumulátor-technológiába fektet, a jövőben megtalálja a számításait.
Rávilágított a villamosenergia-szektor átalakításának problémájára is, mint mondta egyelőre vágyálom, hogy a nyáron megtermelt energiát télen hasznosítani tudjuk. A szezonális tárolásra az akkumulátor az önkisülések miatt nem alkalmas, erre más megoldást – hidrogént, egyéb kémiai vegyületet – kell majd találni. Mint fogalmazott, annak, hogy a fosszilis energiahordozók még ma is népszerűek, az az oka, hogy hosszú idő után is képesek az energiát magukba zárni.
Nem sokon múlott, hogy eleve elektromos autókkal járjunk
Kőolaj híján a mobilitás kezdetén majdnem az elektromos hajtás terjedt el, azonban az akkumulátor-fejlesztések megrekedtek, az ólmon nem sikerült továbblépni, így a belsőégésű motorok kezdtek fejlődni. A lítium-ionos koncepció korszerűsítésének köszönhetően azonban lehetőség nyílt arra, hogy az elektromobilitás egy valós alternatíva legyen
– vezette le Kun Róbert.
Az akkumulátor-technológiák között többféle létezik, azonban a hagyományos ólomakkumulátorok uralmát a lítium-ionos technológia vette át, mivel sokkal nagyobb az energiasűrűsége, vagyis kis térfogatban viszonylag nagy mennyiségű energiát képes eltárolni.
A szakember beszélt a kémiai energiatárolók három nagy típusáról, az egyszer használatos elemekről, az újratölthető akkumulátorokról és a hidrogén-üzemanyagcellákról. Mint mondta, az ideális elem a magas energiasűrűséggel és teljesítménysűrűséggel rendelkező berendezés, ez a két paraméter biztosítja a hosszú üzemidőt és a gyors töltést. Elmagyarázta, az egyik a másik kárára fejleszthető, a kutatók pedig arra próbálnak megoldást találni, hogy mindkét érték optimális legyen. Emellett fontos szempont, hogy az akkumulátor biztonságos, fenntartható és jól gyártható legyen, ezekben mind fejlesztési potenciál rejlik.
A lítiumon túl is van élet
Kifejtette, a lítium-ionos akkumulátorok sem örök életűek. Az akkumulátorok minden eleme érintett abban a lassítható, de kivédhetetlen öregedési folyamatban, melyet a különböző elektrokémiai reakciók okoznak. A gyors töltés, a felmelegedés mind rövidíti az akkumulátor élettartamát, így azt javasolja, kíméletesen bánjunk az akkumulátorainkkal.
A jelenlegi kutatásokkal kapcsolatban előre vetítette, 2026-ra szabadalmaztathatnak egy olyan technológiát, mely lényegesen nagyobb hatótávra képes, míg egy évtized múlva a szilárdtest akkumulátorokat, lítium-levegő vagy lítium-kén akkumulátorokat fogunk használni.
Kun Róbert szerint a tudományos és szakmai körök is igazolták, a Debrecenben is épülő akkumulátorgyárban alkalmazott lítium-ionos cellát gyártó üzem néhány módosítással átállítható mondjuk nártium-ionos technológiára. Vagyis, ha tíz éven belül a vállalat mást szeretne gyártani, a gyártósorokat optimalizálva alkalmazkodhat az új módszerekhez, így nem igaz az, hogy idővel ezeket a gyárakat fel kell majd számolni. Mint mondta, ha a sütőben egyszer steaket, majd piskótát akarunk elkészíteni, nem kell kidobni a sütőt, hanem át tudjuk állítani.
