2024.01.17. 09:00
Debreceni csillagász: érdekes fényeket láthatunk januárban, kezdőknek is ajánlott az eget kémlelni
Érdemes időnként a januári égboltra pillantani, még akár egy látványos égi vonulást is elcsíphetünk.
Az M42 vagy Orion-köd csodálatos látványt nyújt, egyszerűbb távcsővel is megpillantható
Forrás: Hadházi Csaba / VEGA
Habár a január nem bővelkedik különleges csillagászati eseményekben, de ilyenkor is érdemes időnként felpillantani, még akár egy látványos égi vonulást is elcsíphetünk – tudtuk meg Balogh Zoltán amatőr csillagásztól, aki a Hajdú-Biharban működő, megyei szinten a legnagyobb taglétszámú Vega Csillagászati Egyesület (VCSE) Hajdúsági Területi Klub titkára. Tanácsai azoknak a laikus kíváncsiaknak is szólnak, akik épp csak elkezdenek ismerkedni az égi jelenségekkel.
– A Nap januárban 7:20 (Közép-Európai Idő, KözEI) körül kel, és 16:30 (KözEI) körül nyugszik. Az észlelés napnyugta után – témaválasztástól, távcső felállításától függően – körülbelül egy-másfél órával már elkezdhető.
A csillagászati szürkület a napnyugta utáni, illetve napkelte előtti 1,5-2 órát felölelő időszak, amikor a Nap már legalább -12 fokon vagy mélyebben van a horizont alatt, de a -18 fok horizont alatti magasságot még nem éri el. Utóbbi érték elérése után áll be a teljes sötétség
– magyarázta Balogh Zoltán.
Hold-Jupiter találkozást figyelhetünk meg január 18-án
Egymástól 2 fokra láthatjuk az 57 százalékos fényben úszó Holdat és a Jupitert. Az óriásbolygó négy Galilei-holdja is megmutatkozik az esti órákban, kb. 21 óráig járnak egymástól olyan távolságban, hogy egy kisebb teleobjektívvel is mindegyik külön fénypontként jelenhet meg a képeken.
– Napnyugtától látható lesz a Fiastyúk, a Szekeresben az M36, M37, M38 nyílt halmazok is. Ezek mindegyike könnyű, kezdőknek is ajánlható objektum, bármilyen távcsőben jól mutatnak. Kis nagyítás jobb hozzájuk, sőt, a Fiastyúk – nagy kiterjedése miatt – esetleg a keresőtávcsövekben és a binokulárokban szebb látványt is ad – tudtuk meg az amatőr csillagásztól.
Forrás: Napló-archív
Kora este csak egy picit több mint egy fok választja el a hízó, 76 százalékos megvilágítású Holdat a Fiastyúktól. Ha vékony felhőzet zavarja a látványt, akkor ez akár jól is elsülhet, a Hold körül kialakuló színjátszó felhők vagy koszorú színes gyűrűi közt jelenik meg ilyenkor a Fiastyúk, és jóval látványosabb képet kaphatunk. A páros távolsága az éjszaka előrehaladtával jelentősen nő, a hajnal 3 körüli holdnyugta előtt már 5 fokra járnak egymástól.
Telihold lesz január 25-én
A januári telihold 25-én este köszönt ránk, ám fél órával a napnyugta előtt felkel a Hold, így magát a holdkeltét nem igazán tudjuk megfigyelni. Hasonló lesz a helyzet a másnap reggeli holdnyugtával is.
– Érdemes inkább 26-án, az ekkor még mindig 99,2 százalékos megvilágításban járó Holdat megörökíteni, amint felemelkedik a keleti horizonton. Erre napnyugta után jó fél órával, sokkal kedvezőbb fényviszonyok közepette kerül sor. A holdkelte adatai tehát nem 25-re, hanem 26-ra vonatkoznak: Kelet-Magyarországon 16:58 órakor.
Ha viszont nem a holdkelte-holdnyugta látványára vágyunk, akkor a teliholdat a Jászol-halmaz mellett figyelhetjük meg, este a halmaztól mintegy 3 fokra jár az égi kísérő. Emiatt a halmaz halvány csillagait szabad szemmel biztosan nem vehetjük észre, de kisebb távcső, binokulár, vagy akár egy teleobjektív segítségével már igen
– mondta el Balogh Zoltán.
Tavaszi állatövi fény ragyogja be az eget
– Kis szerencsével elcsíphetjük a tavaszi állatövi fényt is. Általában már december közepén elkezd derengeni az alkonyat utáni 1-2 órában a délnyugati horizontról ferdén felnyúló fénykúp, ha a holdjárás és a felhőzet azt lehetővé teszi. Januárban már jól megfigyelhető, egy órával napnyugta után kezdődőik az az 1-1,5 órás időszak, amelyben a legszebben látszik. Az ilyenkor még viszonylag korai sötétedés miatt kényelmesen megfigyelhető, csak olyan helyszínt kell keresni, ahol a délnyugati ég fényszennyezéstől mentes. Ebben a januári időszakban az esti észlelést a holdfény nem fogja zavarni – közölte a szakember.
Január utolsó napjaiban, ha az időjárás engedi, megláthatjuk az állatövi fény balra dőlő kúpját a délnyugati égen. Ehhez napnyugta után 1-2 órával kell olyan helyen tartózkodnunk, ahonnan nincs akadályozó települési fénybúra a délnyugati égrészen. A jelenség még áprilisig lesz elviekben látható, de manapság olyan ritkák a derült, fényszennyezés nélküli esték, hogy érdemes már most kihasználni az időt.
Forrás: Hadházi Csaba / VEGA
Próbára tehet minket az ég kémlelése
Mint minden olyan tevékenység, amely a szabadban történik, a vizuálisan végzett csillagászati megfigyelések is erősen függnek az időjárástól. Borult, csapadékos, rendkívül szeles időben nem láthatjuk a csillagos égboltot. – Hazánkra jellemző, hogy télen hosszabb-rövidebb időre felhőpaplan üli meg a Kárpát-medencét, ami lehetetlenné teszi a megfigyeléseket. Derült időben pedig a jellemzően hideg téli időre kell felkészülni, hiszen az az észlelést végző amatőr csillagászt és a műszereit is próbára teheti – ecsetelte Balogh Zoltán.
Előfordulhat, hogy amikor az eget fürkésszük, a legfényesebb objektum odafönt, amit éppen megcsodálunk, se nem csillag, se nem bolygó, hanem ember alkotta mesterséges tárgy.
– Az űrtechnológiának köszönhetően számtalan olyan, égen mozgó objektumot láthatunk odafönt, amelyet emberek készítettek. Rengeteg műholdat, űrhajót figyelhetünk meg derült időben, ha szerencsések vagyunk. Én két ilyen különleges jelenségre hívnám fel a figyelmet – kezdte a felsorolást Balogh Zoltán.
A nemzetközi űrállomás vonul át fölöttünk január 19-én
Talán a legjelentősebb a Nemzetközi Űrállomás (ISS) áthaladása lesz, ez a legfényesebb, legnagyszabásúbb. Január 19-én este 17 óra 55 perctől egy nagyon látványos átvonulást lehet megfigyelni majd Hajdú-Bihar vármegyéből is, ha derült lesz az ég. Az ISS a dél-nyugati égen fog feltűnni, majd ezt követően a fejünk fölött fog áthaladni.
Legnagyobb fényessége 3,9 magnitúdó lesz, és jellemzően 400-420 kilométer magasan repül majd. Mivel egyetlen egy űreszköznek sincs saját fénye, a Nap fénye verődik vissza a felületükről, napelemtáblákról. A másik nagyon látványos jelenség a Starlink vonat, amikor is Elon Musk műholdjai láncban vonulnak az égen. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy a rohamosan gyarapodó űreszközök száma nagyban nehezíti a csillagászati megfigyeléseket – tette hozzá Balogh Zoltán.
Azt is megtudtuk, hogy a hajdúsági amatőrcsillagász-mozgalom idén ünnepli a 40. születésnapját. Az első csillagászati szakkör 1984-ben alakult meg Hajdúböszörményben Balla Sándor nyugalmazott gimnáziumi tanár vezetésével. Hajdú-Biharban jelenleg a Vega Csillagászati Egyesület Hajdúsági Területi Klub a legnagyobb taglétszámú csillagászati közösség.
– A vármegye legjelentősebb csillagászati témájú rendezvénye a Hortobágyon helyet kapó III. Kárpát-medencei Messier-maraton lesz. Tartalmaz olyan programelemeket, amelyek mindenki számára elérhetőek lesznek. A főtámogató Novák Katalin köztársasági elnök, fővédnök pedig Nagy István agrárminiszter – közölte az egyesületi elnök.
