2023.12.15. 14:09
Hajdú-Biharban is jelentős összeget fordítanak vidékfejlesztésre a jövőben - fotók
Számos feladat és kihívás áll a vármegyei önkormányzat előtt, ám a források rendelkezésre állnak.
Megtartotta idei utolsó ülését Hajdú-Bihar Vármegye Önkormányzata
Forrás: Czinege Melinda
A tervezett kilenc előterjesztett helyett tíz napirendi pontban hozott döntést a Hajdú-Bihar Vármegyei Önkormányzat közgyűlése 2023 utolsó ülésén, péntek délelőtt a debreceni Vármegyeháza Árpád-termében.
Az első napirendi pont a Debrecen Fenntartható Városfejlesztési Stratégiájáról és TOP Plusz Programtervéről szóló tájékoztatót takarta, melynek kapcsán Barcsa Lajos tartott prezentációt. A vármegyeszékhely alpolgármestere szerint ugyanis a 2021 és 2027 közötti ciklusban tervezett fejlesztések a vármegyében élő polgárokat is érinteni fogják.
Forrás: Czinege Melinda
– Debrecennek fenntartható és innovatív módon fejlődő, magas életminőséget kínáló, határon is átnyúló szerepkörrel rendelkező regionális központnak kell lennie. Ez a történelmi tradíciónk, és ezt kell követnünk az elkövetkező években is – foglalta össze az elérni kívánt célokat Barcsa Lajos.
Kifejtette, míg az elmúlt időszakban a gazdaságfejlesztés kapott szerepet, a következő ciklusban a városfejlesztés lesz hangsúlyos. Mint mondta, javítani kell a város közlekedési lehetőségeit és az elérhetőségét, nemzetközileg versenyképes gazdaságot és a vállalkozási környezetet kell fejleszteni, emellett fókuszálni kell a magas hozzáadott értékű iparágakra.
Ugyanakkor a városszerkezet tekintetében is óvatosan kell haladni, hiszen a modern kor jelenségei csak akkor kaphatnak kellő figyelmet, ha a kulturális, történelmi és épített örökségünket is megtartjuk
– mutatott rá az alpolgármester. Hozzátette, szeretnének egy egészséges, zöld, értékőrző városi környezetet és városüzemeltetést kialakítani.
Barcsa Lajos ezt követően részletesen ismertette a városfejlesztési program elemeit, melyekről a Hajdú Online korábbi cikkében már beszámolt:
Ménes Andrea (FIDESZ-KDNP) felszólalásában megjegyezte, a Fejlesztési, Tervezési és Stratégiai Bizottság korábban tárgyalta, egyúttal elfogadásra javasolja a Debrecen városfejlesztéséről szóló pontot, az ugyanis illeszkedik a vármegye fejlesztési terveihez. Az előterjesztést a közgyűlés elfogadta.
A Hajdú-Bihar Vármegyei Önkormányzat utolsó 2023-as közgyűlése
Fotók: Czinege MelindaJelentős összeg vidékfejlesztésre
Pajna Zoltán, a közgyűlés elnöke szóbeli előterjesztésként javasolta a korábbi közgyűlések alkalmával elhalasztott, a Vidékfejlesztési Program előrehaladásáról szóló tájékoztatót, melyet Papp Zsolt vidékfejlesztési programok végrehajtásáért felelős helyettes államtitkár mutatott be.
A 2013 és 2020 közötti ciklusra a program elindulásakor a költségvetés 1330 milliárd forint volt, amihez a 2020-as évet követő két esztendőben a kormány egy 80 százalékos társfinanszírozást rendelt, így további 1570 milliárd forinttal egészült ki. Összességében elmondható a Vidékfejlesztési Programról, hogy több mint 360 ezer kedvezményezettje volt
– vázolta fel. Hozzátette, a kormány további 300 milliárd forinttal egészítette ki a keretet, hogy minden értékelt pályázat támogatói okirattal rendelkezhessen, vagyis forráshiány miatt egyet sem kellett elutasítani. Mint mondta, ez nemcsak az agrárium, hanem a vidék fejlődéséhez is hozzájárult. Az elmúlt két évben ugyanis 1400 önkormányzattal közösen sikerült több mint 4500 kilométernyi mezőgazdasági külterületi utat létrehozni, megújítani, valamint 400 új piacot sikerült létesíteni.
Forrás: Czinege Melinda
Rávilágított, támogatottság szempontjából Hajdú-Bihar mindig az első helyen áll az állattartás, kertészet és az élelmiszeripar megújulása terén.
Papp Zsolt kitért a következő, 2027-ig tartó, hétéves ciklusra, melynek támogatási összege 5400 milliárd forint körül mozog. Ez két pillérből tevődik össze: 2500 milliárd forintot terület- és állatalapú támogatásra szánnak, valamint a fennmaradó összeg a vidékfejlesztési támogatás folytatását fogja célozni. Ez utóbbinak a fele beruházások támogatására fordítják, melyek segítik a gazdaságot, a versenyképességet és hozzáadott értékkel bírnak.
Fel kell venni a versenyt a gazdasági kihívásokkal
Egy agráros példával élve az államtitkár úgy fogalmazott, látható, hogy az utóbbi három évben „odébb ment a tehén”, ezeket a gazdaságot nehezítő változásokat pedig – legyen szó az energiaárakról vagy az időjárási viszontagságokról – egy operatív programon belül nehéz lereagálni. Elmondta, éppen ezért a beruházási csomag legfontosabb eleme az élelmiszeripar, hiszen azt a célt fogalmazták meg, hogy a helyben megtermelt javaknak legyen helyi feldolgozó kapacitása. Ehhez 750 milliárd forintnyi támogatási összeget rendelnek.
Forrás: Czinege Melinda
Szintén hangsúlyt kap az állattartó telepek létesítése és megújulása, az elmúlt időszakot folytatva erre 1000 milliárd forintot fordítanak, Hajdú-Biharnak pedig ebben – mint az ország első számú állattenyésztői szegmense – kiemelt szerepe lesz. Emellett a kertészeti ágazat támogatása, gyümölcsültetvények, üvegházak, hűtőházak létrehozása is része a konstrukciónak.
A források harmadát lefoglaló zöld intézkedések közé tartozik az erdőtelepítés, az öntözés fejlesztése és a fenntartható gazdálkodást elősegítő támogatást. Míg új elemként megjelenik a gazdaságátadás, a generációs megújulás, a fiatal gazdák támogatása, valamint az együttműködő gazdaságok kialakítása
– vetítette előre Papp Zsolt.
A közgyűlés elfogadta a beszámolót. Ezt követően a többi napirendi ponttal kapcsolatban is határoztak: így a 2023-as költségvetés, a vármegyei önkormányzat költségvetési rendeletének módosításáról szóló, valamint a jövő évi átmeneti gazdálkodással és a belső ellenőrzési tervvel kapcsolatos előterjesztésre is igent mondtak.
Pajna Zoltán elmondta, a Helyi Humán fejlesztések tárgyú pályázatot 2024 januárjában mutatják be részletesebben. A korábbi program folytatása jelentős feladat elé állítja az önkormányzatot, ugyanis 70 ezer hátrányos helyzetű embert kell elérniük, és bevonni különböző programokba.
