Mennyien viszik haza az urnát Debrecenben?

És mi a teendő, ha az elhunyt úgy rendelkezett, hogy a természetben helyezzék el a hamvait?

Hajnal László

Szigorú szabályozás vonatkozik a hamvak sorsára is

Forrás: Illusztráció: MW-archív

Önmaga súlyától is nehéz a gyász, a búcsúztatás legtörékenyebb időszakát tovább nehezíti, hogy számos ügyintézést, adminisztrációs eljárást kell az elhunyt családtagjainak elintézni. Olykor nehéz döntéseket is higgadtan kell meghozni, például, hogy hol legyen szerettünk végső nyugvóhelye, hacsak erről nem rendelkezett egyértelműen.

Van, akit megnyugtat, ha közel érezheti magához hozzátartozója testének az utolsó megmaradt emlékét, valaki kényelmi okokból tartja otthon a hamvakat, a magyar temetkezési szervezetek azonban nem feltétlen tartják helyesnek az urnák hazavitelét.

A családi otthon nem temető

Októberben közös kampányban hívták fel a figyelmet arra, évről évre 2-5 százalékkal nő az urnás temetkezések aránya Magyarországon, azonban úgy vélik, nincs megfelelő tájékoztatás arról, hogy milyen kihívásokkal jár a hamvak otthoni elhelyezése.

A szervezetek által kibocsátott közleményben úgy fogalmaztak, a családi fészek nem temető. Mint írják, a hazaszállított, majd otthon tartott hamvak esetében fennáll a lehetőség, hogy ez a megoldás nem nyújtja a közös búcsú átélésének „élményét", ellentétben a hagyományos szertartásokkal, amelyekkel méltó módon emlékezhetünk meg a hozzátartozóról.

A szervezetek szerint ráadásul az urna otthoni tárolása veszélyeztetheti a közeli hozzátartozók jogát a kegyeletgyakorlásra. Úgy fogalmaztak, a méltó és tiszteletteljes elbúcsúzás fontos része az egészséges gyász folyamatának, így ennek alapos átgondolása létfontosságú.

Debrecenben nem nőtt az urnák hazavitelének száma

A Debreceni Köztemetőt fenntartó AKDS Kft.-t kérdeztük, milyen szokások jellemzőek a cívisvárosban, és milyen előírásokat kell betartania annak, aki magával szeretné vinni a hamvakat.

A Debreceni Köztemetőben megrendelt temetések kapcsán elmondható, hogy az elmúlt években jelentősen megemelkedett a hamvasztásos temetések aránya, azonban azon hozzátartozók aránya nem nőtt jelentősen, akik úgy döntenek, nem a temetőben helyezik végső nyugalomra szerettüket

– válaszolta Domokos Csilla, az AKSD sajtószóvivője.

Arra a kérdésre, mi az eljárás abban az esetben, ha a család a hamvak elvitele mellett dönt, elmondta, a hozzátartozók egy teljes bizonyító erejű magánokiratban nyilatkoznak arról, hogy az urnát temetkezési emlékhelyen kívül, a kegyeleti igényeknek megfelelő körülmények között helyezik el, valamint biztosítják a lehetőséget a Polgári törvénykönyv szerinti hozzátartozók, illetve a végrendeleti juttatásban részesített személyek részére a kegyeleti jog gyakorlásához. A kegyelet lerovásának helyszínéről, vagy annak változásáról kötelesek tájékoztatni az érintetteket.

– Amennyiben az elhunyt hamvait az egyik hozzátartozó hazaviszi, a fentiek alapján biztosítania kell azt, hogy a fent jelölt személyek leróhassák kegyeletüket – hangsúlyozta a szóvivő.

Természetben csak engedéllyel helyezhető el urna

Bizonyos esetekben előfordulhat, hogy szerettünk végső maradványait egy korábbi kedvenc helyén, például egy nyugodt ligetben szeretnénk elhelyezni, így remélve, hogy lelke békére talált.

A temetkezési egyesületek korábbi közléséből azonban az derül ki, egyre gyakrabban találnak közparkokban, erdős területeken illegálisan elhelyezett urnákat, számos esetben pedig nyílt vízbe borítják a hamvakat. Az engedély nélkül magukra hagyott urnák a rajtuk található nyilvántartási szám alapján beazonosíthatóak, és kegyeletsértés miatt jogi következménye lehet , ha valaki így jár el.

– Abban az esetben, ha az elhunyt végakarata szerint a hozzátartozók a természetben kívánják elhelyezni a hamvakat, engedélyt kell kérni az illetékes hatóságoktól vagy a terület tulajdonosától, kezelőjétől – közölte portálunkkal Domokos Csilla.

	2013	2018	2023 (novemberig)
Koporsós temetés	1055	923	642
Hamvasztásos temetés	988	1315	1063
Hamvak átadása	237	212	259
Összesen	2280	2450	1964