Emberpróbáló útra indultak Debrecenből a zarándokoló apák

Csaknem 70 férfi gyülekezett pénteken Debrecenben, a csapókerti Szent Péter és Pál templomban, hogy egészen Máriapócsig zarándokoljanak. Az Apák zarándoklata immár hagyománynak számító vallási esemény, egyfajta belső utazás, melyre Budapestről, Győrből, Gyergyószárhegyről, a Felvidékről, és – mint viccesen elhangzott – még a Bocskaikertből és a Tócóskertből is érkeztek a hívek.

A Hajdú Online stábja is jelen volt az induláskor. Már a kora reggeli órákban nagy volt a sürgés-forgás. A rutinosabbak vándorbottal, bakancsban érkeztek, csak a szükséges felszereléssel vérezték fel magukat, míg a nap közben nem használt holmikat bezsákolták, és a menetet kísérő buszban helyezték el. Hasznos tanácsokkal látták el azokat, akik első alkalommal tartottak a menettel. A több mint 60 kilométeres gyalogútra ugyanis, ha mégoly felemelő is, emberpróbáló élmény tud lenni.

Mindez nem csorbította az apák lendületét és tettre készségét. A lelkes készülődéstől feltornázott adrenalinszintet egy erőt adó imaóra formálta békés megnyugvássá. Ezt követően egy rövid eligazítás és a technikai információk ismertetése következett, miközben a férfiak magukra öltötték a zarándokkendőt, és indulásra készen sorakoztak a templom előtti téren.

Több mint személyiségfejlődés

– Érdemes kiemelni két-három napot az életből, mert a zarándoklat során olyan élményhez jut az ember, amit a hétköznapokban nehezen lehet elérni. Ha kiszakítjuk az időt azért, hogy az Istennel való kapcsolatunk erősödjön, azzal nemcsak a gyengeségeket látjuk meg magunkban, hanem az erősségeket is, melyeket így megszilárdíthatunk – foglalta szavakba Terdik János helynök a menet célját. Hozzáfűzte, a zarándoklat azonban sokkal többről szól, mint személyiségfejlődésről. Amellett, hogy a férfiak együtt imádkoznak és énekelnek, megosztják az örömeiket és nehézségeiket, egyfajta bátorságot adnak egymásnak, hogy az élet legfontosabb dolgaira, Istenre, a családra és a hazára tudjanak koncentrálni.

 – mondta.

A korábbi évek tapasztalatai alapján kifejtette, a megérkezés pillanata Máriapócsra csupán a zarándoklat kezdete, hiszen ekkor töltődnek fel az elkövetkező időszakra. A zarándokok sokszor már ekkor bejegyzik a naptárukba a jövő évi időpontot, hogy mindenképp részt tudjanak venni rajta.

Átszellemülést és megtisztulást várnak az úttól

– Nagy várakozással tekintek a zarándoklat elé. Elég zaklatott és sűrű életet élünk, ezért a mozgás, a lelki feltöltődés a későbbiekben a család javára válhat. A célom a megtisztulás és a kikapcsolódás, a munkát és a telefont félre téve, a civil élettől, a mindennapoktól távol  – árulta el Karkus János. A Heves vármegyei Besenyőtelken élő apuka elsőként vesz részt zarándoklaton, barátaival közösen érkezett Debrecenbe. Katolikusként örömmel vesznek részt a görögkatolikus eseményen. Elmondta azt is, családja a máriapócsi célállomáson fogja várni.

Egyik útitársa, Tölgyesi Dávid portálunknak kifejtette, János atyát egy baráti kapcsolat révén ismerik. Tiszafüredről jöttek, ahol az egyházközösségben felmerült az ötlet, hogy csatlakozzanak a zarándoklathoz. Az úttól leginkább egyfajta átszellemülést vár, ami a hétköznapok kavalkádjából kiemeli.

– Szeretnék számot vetni, hátat fordítani az elmúlt dolgoknak, és az eljövendő történések felé fordulni. Szeretnék kicsit megállni, körbenézni, mert ahhoz, hogy valamit objektívan tudjunk szemlélni, picit távolabbról kell tekintenünk rá – fejtette ki Tölgyesi Dávid.

 – nyilatkozta Rusz Milán, aki szintén az apákkal indult útnak pénteken. A Jászai Mari-díjas színművész a Haonnak elmondta azt is, decemberben egy szentföldi utazásra indul, ahová minden évben ellátogat, és Szent Jakab sírjáig elgyalogol, ahol meditál, egyfajta lelki töltetet kap, de egyúttal egy vezeklés is a számára.

A megfáradt zarándokok pénteken estére érnek Nyíradonyba, ahol Szent Liturgia, majd közös vacsora várja őket. Miután megpihentek a Szent Mihály Görögkatolikus Általános Iskolában, másnap elindulnak a célállomás, Máriapócs felé.