Tabuk nélkül beszélgettek az egészségügyről Debrecenben

A tavaly novemberben útjára indult KÉSZ-fórum − amely a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége és a Kereszténydemokrata Néppárt közös szervezésében különböző közéleti kérdéseket keresztény szemszögből, meghívott szakértők közreműködésével tárgyal meg kerekasztalbeszélgetés-sorozat formájában − április 4-én Debrecenbe látogatott. A Hajdúdorogi Főegyházmegye Érseki Hivatalának konferenciatermében megtartott rendezvény fókuszában ezúttal a magyar egészségügy állt – olvasható a KÉSZ hivatalos honlapján.

A fórumot a szövetség országos elnöke, Makláry Ákos nyitotta meg, majd a debreceni KÉSZ elnöke, Bódor Edit köszöntötte a jelenlévőket. A kerekasztal-beszélgetésen Nacsa Lőrinc országgyűlési képviselő, a KDNP frakcióvezető-helyettese és Velkey György, a Magyarországi Református Egyház Bethesda Gyermekkórháza főigazgatója, a Magyar Kórházszövetség elnöke vett részt Suhajda János háziorvos, a KÉSZ elnökségi tagja moderálásával.

Nacsa Lőrinc véleménye szerint tökéletes eredményt nem lehet elérni a mai egészségügyben. Csak közelíteni lehet a tökéleteshez, miközben természetesen ennek elérésére kell törekedni, mégpedig egy emberközpontúbb egészségügy kialakítása révén. Ami nem a helyes diagnózisnál, hanem a betegekkel folytatott kommunikációnál kezdődik.

Ennek elérésére véleménye szerint történtek lépések az államvezetés részéről. Például a gyógyítási folyamat egyre több területét érintő digitalizációval, az e-receptek bevezetésével nemcsak gyorsabbá és hatékonyabbá tették a gyógyítási/gyógyulási folyamatokat, de a felesleges, az orvos és a beteg között a fáradtság, az időhiány, az idegesség miatt sokszor frusztráló kommunikációs helyzetek kialakulási esélyét is csökkentették.

Egyfelől fel kellene számolni az orvosok és a betegek között fennálló információs aszimmetriát, ami abból áll, hogy az orvosok nagyon sokat tudnak az egészségről, a betegségekről és az egészségügyről, míg a betegek szinte semmit, ezért az orvosoknak meg kellene tanulniuk a betegekkel egészségértést kommunikálva kapcsolatba lépni. Azaz az ő szemszögükből, az ő „nyelvükön” elmagyarázni a kapott diagnózist. Másfelől véleménye szerint az is problémát jelent, hogy a beteg ma az egészégügyből csak annak szolgáltatási színvonalát látja és veszi észre. Azt, hogy milyen volt a portaszolgálat, tiszta volt-e a WC, vagy hogy hogyan bánt vele az ápoló, de az egészségügy tartalmát nem. Harmadrészt az a nagy probléma, hogy ma Magyarországon az egészségügyi ellátást nem annak adjuk, aki igazán rászorul. Az ellátás nem éri el a gettót, oda nem jut el a rendszer. Ebből a szempontból nagyon egyenetlen a szisztéma.

A rendezvényen elhangzottakhoz Papp Csaba, a Debreceni Egyetem Klinikai Központ Debreceni Alapellátási és Egészségfejlesztési Intézetének igazgatója is hozzászólt. Mint elmondta, a 2010-ben kezdődő ciklusban programíróként vett részt a döntéshozók munkájában, és mint ilyen, azonnal szembesült vele, hogy egy egészségügyi program megírásánál az első kérdés valóban mindig az: lesz-e rá bárhonnan pénz? Ebből a szempontból 2010-ben gyakorlatilag üres kasszával indultak. A legrosszabb évben 890 milliárdból gazdálkodhattak, 2022-ben viszont már 3000 milliárd állt az egészségügy rendelkezésére. Papp Csaba egyetértett az előtte szóló Nacsa Lőrinccel abban, hogy valóban elindult egy komoly fejlesztés, határozott építkezés az egészségügyben, és ő a kollégáival ezt helyi szinten igyekszik képviselni. Elindítottak egy, a fiatalokat segítő lelki érzékenyítő programot amellett, hogy a fizikai problémák kiszűrése terén nagyon sok mindent elértek az utóbbi időben.

A beszélgetésről készült teljes beszámolót itt olvashatják el.